A kormány legújabb energiaár-kompenzációs intézkedései szerint a tanügyi és az egészségügyi intézményeknek, valamint az egyházaknak ötvenszázalékos fűtéstámogatás jár, de az önkormányzat és az alárendeltségében működő további intézmények nem kapnak támogatást, ami nagyon megterheli a költségvetést, magyarázza Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere. Kovács elmondta, hogy megörült annak, hogy az idei költségvetés jobb az elmúlt évinél, az viszont nem lenne jó, ha ennek egy jelentős részét nem fejlesztésekre, hanem gáz- és villanyszámlák kifizetésére fordítanák. Nagyon sokba kerül a kastély, a színház és a kultúrház működtetése, amire nagy szükség van, de ugyanúgy megilletné ezeket az intézményeket is a támogatás, véli az elöljáró. „A polgármesteri hivatalnak (az alárendelt intézményeket is beleértve) százötvenezer lej volt a legutóbbi gázszámlája. Most elfogadhatónak tűnik a költségvetés, de nem látjuk előre, hogy milyen arányú lesz az infláció. Most hét-nyolc százalékot jósolnak, de ennél sokkal nagyobb is lehet. Most fognak begyűrűzni azok a dolgok, melyekre eddig nem számítottunk” — magyarázza Kovács.

A polgármester szerint a legnagyobb csapás a nemrég épült kilencven önkormányzati tömbházlakás lakóit sújtja, akiknek a fűtésszámlája meghaladja a havi ezer lejt egy kétszobás lakásnál. Ezt a problémát mielőbb orvosolni kellene, hiszen ezekben a tömbházakban olyan családok laknak, akik képtelenek kifizetni az ilyen magas gázszámlát. Vannak olyan lakások is, melyekben a lakók egyénileg oldották meg a fűtést, ők egyénileg kötöttek szerződést a gázszolgáltatókkal, nekik jár a támogatást. Ott vannak gondok, ahol a város kötötte meg a szerződést, ugyanis ezek a lakások más kategóriába kerültek.

Kovács Jenő úgy látja, hogy ezt a problémát csak kormányszinten lehet megoldani, mivel az energiát szolgáltató cégek nagyobb része állami felügyelet alatt van. Azzal követték el a hibát, hogy liberalizálták az energiaárakat. Románia képes lenne az ország energiaellátásra, ha a kormány jó energiapolitikát dolgozna ki, megvannak az energiaforrások, azokat kellene kihasználni, és nem külföldről vásárolni a gázt és a villanyáramot.

A polgármester emlékeztetett arra is, hogy nemcsak a gázárakkal van probléma, hanem a tűzifaárakkal is. Egy tonna nyers fa ötszáz lej. Ebből kétszer annyit kell eltüzelni, mint a száraz fából, hogy hatékony legyen. Száraz fát viszont nem lehet vásárolni. Ahhoz, hogy valaki száraz fát tüzelhessen, két évvel korábban meg kell azt vásárolja, már ha van tárolási lehetősége. Tudni kell azt, hogy ez sem csak a lakosságot érinti, a megye falvaiban nagyon sok helyen fűtik fával az óvodákat és az iskolákat is.

Az is érthetetlen — mutatott rá Kovács —, hogy egy bukaresti lakásban élő család, amelyik távfűtésben részesül, havonta ezerötszáz lej támogatást kap. Miért nem illeti meg ez a támogatás a nagykárolyi vagy a szatmárnémeti lakosokat is? A megoldás az árak befagyasztása lenne mindaddig, amíg tisztázódik, hogy mi lenne a legjobb megoldás — hangsúlyozta a nagykárolyi elöljáró.

Elek György