— Honnan származik az I. Németi napok megszervezésének ötlete?

— Mint Németi szülöttének, és egy éve a Szatmár-Németi Református Egyházközség lelkipásztorának, mindig egy kicsit fájó pont volt számomra, hogy Szatmárnémeti központja és a Szamos folyó másik oldalán lévő rész nagyon szépen fejlődik, de valahogy a Németi részen nem történnek nagy fejlesztések, nem történnek nagy megvalósulások. Ez szerettem volna gondolatokba, szavakba önteni, amikor egy évvel ezelőtt felmerült az I. Németi napok megszervezésének ötlete. 2021 kerek évforduló, a hivatalos adományozó levél 1721-es, másfelől a templom 220 éve épült. Több időpont is ki volt már tűzve az évfordulók megünneplésére — volt tavaszi, nyári és őszi időpont is —, de valahogy nem jött össze. Volt, amikor a járványhelyzet akadályozta meg, volt, amikor a városban voltak más rendezvények, mindig csúszott ez a történet, most jött el a pillanat, hogy ne múljon el úgy az esztendő, hogy nem állítunk emléket a két nagy évfordulónak.

— Mi az üzenete ennek az eseménynek?

— Elsősorban az, hogy beszéljünk a Németi városrészről, annak történelmi jelentőségéről, arról, hogy mi is történt a város életében 1721-ig, amíg ténylegesen, jogilag is egyesült a Szatmár résszel. Tudni kell, hogy ez a városrész volt a magyar és a református. Mindahányszor, amikor magyar szabadságharc vagy magyarokat érintő háború és küzdelem volt, mindig derekasan kivette a részét ez a gyülekezet. Itt közös volt az egyházi és a városi tanács, és amikor döntéseket hoztak, igyekeztek olyan határozatokat elfogadni, melyek mind az egyház, mind a város javát szolgálták.

— Mi különböztette meg a szatmári polgárt a németitől?

— A németi nem egy tipikus városi közösség volt, hanem inkább egy falusi, vidéki, kertvárosi hangulat jellemezte, a lakosság nagy része gazdaságokkal rendelkezett, állatokat tartottak és földet műveltek. Ebből kifolyólag egy kicsit összetartóbb is a gyülekezet, lelkesebb, adakozóbb. Ezt figyelembe kell venni a célkitűzések megfogalmazásakor is. Az I. Németi napok a hagyományőrzés erősítésének a lehetőségeit is keresi. Egy nagyobb eseményt szerettünk volna, egy nagyobb kifutású, többnapos rendezvénysorozatot, de a jelenlegi lehetőségek erre a három napra korlátozzák a tevékenységeket.

— Milyen programokkal készül az egyházközség?

— Az érdeklődők minden szegmense számára kínálunk programot. Pénteken 17 órától lesz a rendezvény megnyitója, ezen én köszöntöm majd a résztvevőket. Ezt követően Póti Eduárd történelemtanár foglalja össze a Szatmár-Németi Református Egyházközség történetét. Az első napot dalest zárja. Szombaton 10 órától gyermekprogramok várják a kicsiket. 11 órától Muhi Csilla, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium történelemtanára Wesselényi Katáról, az egyházközség nőszövetségének névadójáról tart előadást. 17 órától veszi kezdetét az ifjúsági program, ami táncesttel ér véget. A vasárnap 10 órakor kezdődő istentiszteleten nt. Király Lajos, a Szatmári Református Egyházmegye esperese hirdet igét. Németi városa Szatmárnémeti történetében címmel dr. Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója tart előadást. A templomban megtekinthető lesz az eredeti adományozó levél, illetve egy ősi kard, amit a templom bejárata előtt találtak egy ásatáskor. Ezeket az emlékeket a megyei múzeum őrzi. Vajas Gréta orgonajátéka után leleplezik a 220 éves templom és a 300 éve egyesült Szatmár és Németi emlékét őrző táblát. Az eseményt ünnepi műsor zárja.

Elek György