Mi újság?

Egész Erdély ünnepe lesz

A vörösmárvány oltárt 80 éve Márton Áron szentelte fel Fotó: Bodó Márta
2022.07.18 - 11:09
A Kolozsvári Magyar Napok keretében, augusztus 13-án, szombaton áldják meg a kincses város főterén álló, felújított Szent Mihály-plébániatemplomot — jelentették be az illetékesek.

A templom megáldásával, oltárszenteléssel egybekötött érseki szentmise lesz augusztus 13-án, szombaton délelőtt 11 órától a XIII. Kolozsvári Magyar Napok (KMN) nyitányaként — az ünnepi szentmisét Kovács Gergely érsek celebrálja, az újraépített oltárt Miguel Maury Buendia pápai nuncius szenteli fel.

Mi új lesz látható?

Mi új lesz látható a kolozsvári Szent Mihály-templomban a felújítás után, ami korábban nem? A templom eredeti, 700 éves oltára az északi hajó elején, a szentélytől balra, a Sleynig-kápolna 4 lépcsővel lennebb került, az eredeti, 700 éves járószintre. Mindezek liturgikus használatban lesznek, a Sleynig- (Schleunig)-kápolna keresztelőkápolna, a feltárt északi szentély, ahol a barokk mellékoltár is ott van ismét, a halottakért végzett ima helye lesz, ahol lehet imaszándékot elhelyezni, hetente ezekre a szándékokra lesz egy szentmise. Látható, bejárható lesz a királylépcső, azaz fonódó lépcső — egyedül Kassán van még ilyen —, a torony 40 méteres magasságig megnyílik, kiállítások kapnak ott helyet, múzeumként működik, a torony alatti Szent Kereszt-kápolna pedig vasárnap a szentmise idején a gyerekek helye lesz, míg hétköznapokon a csend helye, mint sok más nyugati templomban is szokásos.

Újraszentelik az oltárasztalt is

László Attila, a Szent Mihály-templom plébánosa, főesperes a templom megáldásával kapcsolatos sajtótájékoztatón visszapillantott az oltárasztal hányattatott történetére is: a szociális testvérek anyaházában Márton Áron püspök felszentelt egy tardosi vörös márványból készült, az akkori kornak megfelelően fali oltárt, ezt hét év után a kommunisták szétverték, lépcsőit, darabjait, elemeit a Szent Mihály-templomba hozták át, és a Sleynig-kápolnában volt összerakva, ahonnan a javítási munkálatok kezdetekor kivitték a plébánia egyik melléképületébe. ,,Történetét hallva szerettem volna méltó helyre juttatni. Ahogy a Szent Mihály-templom képe formálódott bennem, s az a vágyam, hogy a mai liturgikus ünneplésnek megfelelő szentélyt alakítsunk ki, amely a szíve lesz a templomnak, jutott szerephez az oltár. Márton Judit mérnök volt a legfőbb segítőm, akivel együtt gondolkodtunk, az ő érdeme, hogy ez és így lett a főoltár. Ma letisztult, nemes formák köszönnek ránk a templomból, és az egész szentély egy új képét nyújtja a Szent Mihálynak. A mai kor, mi is hozzátettük a kézjegyünket a múlt héten elhelyezett időkapszula mellett” — magyarázta el a főesperes.
Az oltár egyszer fel volt ugyan szentelve, de azóta átalakításon ment át, így lényegében ez egy új oltár, ezért lesz felszentelve a pápai nuncius és az érsek által, és elhelyezik az oltárban az ereklyét, azt, amelyet 80 évvel ezelőtt is elhelyeztek benne: Szent Kelemen pápa és Szent Jusztinusz vértanú ereklyéit. Ezt tartalmazza a kis márványlap, amely belekerül az oltárba — nem véglegesen betonozzák be, ugyanis nagy álmuk a helyieknek, hogy mihelyt Márton Áron püspök boldoggá avatása megtörténik, az ő ereklyéje is kerüljön ebbe az oltárba.
László Attila hozzátette: háromnapos ünnepre készülnek, hiszen az eseményhez kapcsolódó zenei rendezvények már előző este elkezdődnek, a gyülekezet pedig az ünnepség másnapján veszi birtokba a megújult templomot. A főesperes azt is elmondta: a felújítás befejeztével a templomtoronynak olyan részei is látogathatóvá válnak, amelyeket korábban csak különleges alkalmakkor nyitottak meg. Hozzátette: augusztus végéig látogathatóvá válik a torony, amelyben kiállítóteret alakítanak ki, körbejárhatóvá teszik a szentélyt, és megnyitják a „királylépcsőt”, a templom oldalán a magasba vivő két spirálos csigalépcsőt.
Potyó István karnagy ismertette: a Szent Cecília-kórussal és -zenekarral készülnek, hiszen számukra és a kolozsvári közösség számára ez egy történelmi esemény. ,,Három fő művet fogunk megszólaltatni, és Horváth Márton Levente kolozsvári miséjét mutatjuk be, ami premier, a zeneszerző erre az alkalomra komponálta.” Ugyanakkor felcsendül ugyanattől a szerzőtől a Szent Mihály-himnusz, amit a felújítás ideje alatt az állványokon is előadott, megszólaltatott a kórus és zenekar. Az ünnepi szentmisében is egyházzenei szolgálatot teljesít a Szent Cecília-kórus, a szólisták Miklósa Erika és Horváth István lesznek. A szentmise beharangozójaként pedig ,,szétkürtöljük a világba, hogy a Szent Mihály-templom kész van”: egy rézfúvós kvintett fogja a toronyból szétkürtölve bejelenteni fél órával a szentmise kezdete előtt.

Erkölcsi kötelezettség, nem üzleti vállalkozás

Ilyés Szabolcs, a felújítás projektmenedzsere elmondta: a budapesti műszaki egyetem 2014-ben 14 millió euróra becsülte a felújítás költségeit, és úgy vágtak bele a munkába, hogy tudták, ennek a töredéke fog rendelkezésre állni. Végül az Európai Unió forrásaiból hirdetett turisztikai pályázaton nyertek közel négymillió euró támogatást, amelyhez hozzáadódott a magyar kormány több mint kétmillió eurós támogatása. Hozzátette: a felújítás végösszege megközelíti a hétmillió eurót, az EU és a magyar kormány támogatását a plébánia önrésze, a román kormány és a kolozsvári önkormányzat támogatása, valamint az adományok egészítették ki, de az összeg egy kis része még mindig hiányzik.
Puskás Attila, a templom felújítását végző KÉSZ-Csoport vezetője a technikai részletekbe visszapillantva mondta: a munkaterületté alakított templomból az évek során 1500 tonna hulladékot szállítottak el, az épületben és köréje 33 ezer négyzetméter állványt építettek, 14 ezer négyzetméter kőfelületet tisztítottak meg, és csupán a munkálatokban érintett felek egyeztetéseire 8000 munkaórát fordítottak. Hozzátette: nem annyira üzleti vállalkozásnak, hanem erkölcsi kötelezettségüknek érezték, hogy részt vegyenek Erdély egyik legjelentősebb műemlékének a felújításában.
A Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, Gergely Balázs úgy fogalmazott: Kolozsvár első számú szimbóluma újult meg, ez pedig az egész város számára ünnep — így nem a magyar napoknak lesz az ékköve a templomszentelés, hanem a templomszentelés kiegészítéseként szervezik a magyar napokat.
Márton Judit műszaki ellenőr bevallotta: a templomtető egyik cserepére rajzolt falevél ébresztette rá arra, hogy a műemlék egykori építői számára fontos volt olyan helyekre is szépséget beépíteni, ahol egyáltalán vagy alig látszik. Hozzátette: a felújítás során igyekeztek minden részletre odafigyelni, e rejtett szépségeket is megőrizni.
A kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot 2018 márciusában zárták be a felújítási munkálatok miatt, és 2021 karácsonyán nyitották meg ismét az egyházi szertartások számára.
A gótikus templom építése a 14. század második felében kezdődött, és a 15. század első felében fejeződött be. A templom jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült. A Szent Mihály-templom számos történelmi esemény színhelye volt. Falai között közel ötven országgyűlést tartottak, itt iktatták be az erdélyi fejedelmek közül Báthory Zsigmondot, Rákóczi Zsigmondot, Báthory Gábort és Bethlen Gábort. Márton Áron erdélyi katolikus püspök itt mondta el 1944 májusában a zsidóüldözést elítélő nevezetes beszédét.

Hírösszefoglaló
 

Ajánljuk még a témában:

Szatmárnémeti

Szatmárnémeti húsvéti buszmenetrend

Mikor a húsvéti nyuszi jár, nem jár a busz. Ritkábban, vagy egyáltalán nem járnak a szatmárnémeti Transurban Rt. buszai a húsvéti ünnepnapok idején.
Szatmárnémeti

Miért ehetnek a szatmáriak halat is szilveszterkor?

Szilveszterhez kötődik a babonák legszélesebb tárháza, ételektől ruhadarabokon át viselkedésig, és persze teszünk fogadalmakat is, melyeket rendszerint nem tartunk be — mégsem mulasztjuk el, nehogy ezen bukjon el következő évi szerencsénk és anyagi jólétünk.
Szatmárnémeti

Rászorulók karácsonyát szervezi a Maurer Alapítvány

A szatmárnémeti Maurer Alapítvány adománygyűjtési akcióba kezdett, az ünnepek előtti időszakba tervezett szétosztással szebbé tennék a nehéz sorsú családok karácsonyát.