Ha a Covid-19 elleni védőoltásokról van szó, valóban csak kétféle nézőpont — pró és kontra — létezik a romániai társadalomban? — tette fel a kérdést a Leo Burnett ügynökség kérésére a Reveal Marketing Research, ennek megválaszolásához pedig közvélemény-kutatást készített. Mint kiderült, nem léteznek kiegyensúlyozott válaszok: több mint 15 ezer internetes fórumos komment alapján egyesek támogatják, mások hevesen ellenzik az oltást, a közzétett vélemények 59 százaléka ugyanakkor oltásellenes vagy összeesküvés-elméleteket népszerűsít. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az oltásellenesek sokkal többen vannak, mindössze annyit, hogy „hangosabbak”. Az oltatlanok nagy része zavart: nem utasítja el teljesen a vakcinákat, de rengeteg kétséggel küszködik.

Mindenütt heves viták alakulnak ki, ha a Covid-19-ről, a vakcinákról van szó, egyre keményebbek az egymásnak feszülő vélemények, és a többség még mindig bizonytalan: az oltatlan lakosság 81 százaléka még mindig várja a konkrét információkat ezekkel kapcsolatban, hogy ennek megfelelően hozhasson döntést.

Az oltásokkal kapcsolatban bizonytalan személyek 37 százaléka a családja védelmében oltatná be magát, 27 százalékuk azért, hogy visszatérhessünk a normális élethez, és csak ezt követi a saját egészségükkel kapcsolatos félelem (26 százalék). Az oltáslottó és a munkahelyi szabadnap ugyanakkor a legkevésbé meggyőző motiváció az oltatlanok számára (3 százalék).

A felmérés készítői szerint a bizonytalan oltatlanok 36 százaléka a vakcinák rövid és hosszú távú mellékhatásaitól fél. Az, hogy a Covid-19 elleni védőoltások újdonságnak számítanak, különösen a 35 év feletti, városon élő, közép- és felsőfokú végzettségűeket aggasztja. A hosszú távú félelem különösen a nők és a gyermeket nevelők körében figyelhető meg, míg a 18–24 év közöttiek és az 55 év felettiek inkább a rövid távú mellékhatások miatt aggodalmaskodnak. A fiatalok és a vidéken élők körében ugyanakkor gyakoribb az általános félelem a tűtől.

A még bizonytalan oltatlanok 24 százaléka szkeptikus az oltások hasznával kapcsolatban. Ezek a kétségek főként abból erednek, hogy az oltóanyagok nem nyújtanak 100 százalékos védelmet az új típusú koronavírus ellen, ami arra készteti őket, hogy azt gondolják, akkor nincs is rájuk szükségük — ez főként a 35 év alatti fiatalokra érvényes. Az, hogy sok súlyos állapotban lévő Covid-19 beteget kezelnek, főleg a férfiakat aggasztja, illetve az 55 év felettieket, és a csak elemi iskolai végzettséggel rendelkezőket. Az a hit, hogy sokkal jobb átesni a betegségen, és a fertőződés által védettséget szerezni, főként a városi férfiak körében erős.

A még bizonytalan oltatlanok 23 százalékát ugyanakkor az információhiány zavarta meg. A fiatalok és a felsőfokú végzettségűek zavartnak érzik magukat az egymásnak ellentmondó információk sokaságától. Alaptalan pletykák vagy tudományosan téves információk, például az, hogy „vírust fecskendeznek be”, elsősorban férfiakat, fiatalokat akadályoz a döntésben.

Bumbuluţ Krisztina