Bár országos tájékoztatási kampány még nem indult róla, fontos tudni, hogy január 1-től új szabályok érvényesek a hulladékgyűjtésre. Ezen szabályok megszegése esetében pénzbüntetések is kiróhatók — írja a greenreport.ro

A komposzttörvény tervezetét 2020. július 28-án szavazta meg egyhangúlag a parlament, és augusztus 3-án továbbították kihirdetésre. Az EU-s normákra épülő törvény értelmében minden háztartásban kötelező módon külön kell gyűjteni a szerves, komposztálható hulladékot. Ilyen például a zöldség- és gyümölcshulladék, a kertből származó gyomok, a levágott fű, gallyak. Feltétlenül szükséges a lakosság megfelelő tájékoztatása azzal kapcsolatban, hogy milyen szerves anyagok komposztálhatók és melyek nem.

A törvény alkalmazásának számos pozitív hozadéka van, elsősorban az, hogy jelentősen csökken a szeméttelepekre kerülő hulladék mennyisége, továbbá nagymértékben hozzájárul a környezet védelméhez. A komposztált, tehát a lényegében újrahasznosított hulladékot humuszként lehet felhasználni, természetes anyagokkal növelve ezzel a talaj termékenységét. A törvény alkalmazásának kezdeti szakaszában járunk. Ennek hatékonysága nagymértékben függ a helyi önkormányzatoktól. A jogszabály alkalmazásáért ugyanis a helyi közigazgatás felel. Az önkormányzatok feladata lenne, hogy a lakótársulások bevonásával megfelelő szeméttárolókat biztosítsanak, melyeket a mennyiségalapú hulladékelszámolás sémájának megfelelően ürítenének ki. Csakhogy még azt sem ültették gyakorlatba a legtöbb városban.

A törvény megszegése esetén magánszemélyekre 400 és 800 lej közötti, cégek esetében pedig akár 20 ezer lejes büntetést rónak ki. Pénzbüntetésre számíthatnak azok az önkormányzatok is, amelyek nem tartják be az előírást, ugyanakkor az Európai Unió akár napi 200 ezer euró pénzbüntetés kifizetésére is kötelezheti Romániát, amennyiben elmulasztja a hulladékgazdálkodási infrastruktúra kialakítását. Emellett 15 000 és 30 000 lej közötti pénzbüntetést szabhatnak ki a komposztot feldolgozó cégekre, ha a hulladék nem megfelelő tisztaságú, vagyis radioaktív, mérgező vagy környezetszennyező anyagokat tartalmaz. Az előállított komposzt a minősége alapján három kategóriába sorolható, ezek felhasználási területei a következők: A-kategória — mezőgazdaság, B-kategória — városi és vidéki zöldövezetek. A Környezetvédelmi Minisztériumnak és a Mezőgazdasági Minisztériumnak a törvény kihirdetését követő hat hónapban ki kell dolgoznia a C-kategóriájú, gyengébb minőségű komposzt kezelésére vonatkozó technikai előírásokat.

Kallós András