Dr. Valentin Pantea háziorvos, a Viața Medicală egészségügyi szaklapban fejtette ki véleményét arról, mennyire felháborítónak tartja, hogy a média nem számol be a be nem oltott gyermekek haláleseteiről. 

"Mindannyian tudjuk, hogy a médiában számos furcsa és különös véleménnyel találkozunk, beleértve az oltásellenes nézeteket is, de hiányoznak azok az információk, amelyek a betegségek miatt elhunyt gyermekekről szólnak – olyan betegségek miatt, amelyeket megelőzhettek volna. Szerintem ezek az információk valóban hasznosak lennének, és segítenének a szülőknek megérteni a gyermekek oltásának fontosságát és szerepét" – közölte a Bihar megyei családorvos.

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) adatai szerint 2024. január 1. és október 31. között Romániában 2372 szamárköhögéses esetet regisztráltak. A legtöbb esetet Brassó megyében jegyezték, 283-at, Bukarestben 259 gyermek betegedett meg, Prahova megyében 157, Ilfovban 142, Temes megyében 132. Szatmár megyében 53 gyermek kapott szamárköhögést, ami 100 ezer lakosra vetítve 16 megbetegedést jelent.

A leginkább érintett korcsoport a 0–4 éves gyermekeké. A teljes esetszám több mint háromnegyede nem kapott korábban egyetlen oltást sem. 

Sajnos, négy halálesetet is feljegyeztek: egyet Bukarestben – egy 4 hónapos csecsemőnél, aki oltást kapott, de immunrendszere még nem fejlődött ki teljesen –, valamint egyet-egyet Iași megyében (egy mindössze 24 napos újszülött), Brassó megyében (egy 2 hónapos, oltatlan csecsemő) és Fehér megyében (egy 3 hónapos, szintén oltatlan csecsemő) esetében.

"Mindezek az esetek megfelelő oltással megelőzhetők lettek volna. Minden újszülött és csecsemő, akit még nem oltottak be, profitált volna a „nyájimmunitásból”, amelyet az összes gyermek oltása biztosít. Sok szülő számára viszont nehéz megérteni, hogy a gyermek beoltása nemcsak a saját védelmét szolgálja, hanem más gyermekekét is, beleértve testvéreiket is" – hangsúlyozza a szakember.

A „nyájimmunitás” előnye

A „nyájimmunitás” révén védelmet élveznek azok a gyermekek is, akiknél valós ellenjavallatok miatt nem lehet oltást alkalmazni, vagy akiknek az immunrendszere gyenge. 

Az INSP néhány ésszerű ajánlást fogalmazott meg, amelyek más fertőző betegségekre is érvényesek:
– Forduljunk orvoshoz, ha a betegségre utaló tünetek jelentkeznek: intenzív és hosszan tartó köhögési rohamok, köhögés utáni hányás, légzési nehézségek csecsemőknél, zajos belégzés. Az ilyen gyerekeket kötelezően kórházban kell kezelni.
– A csecsemők időben történő oltása és az elmaradt oltások pótlása.
– A várandós nők oltása.
– A felnőttek emlékeztető oltása tízévente.
– Olyan családokban, ahol újszülött érkezik, a szülők, nagyszülők és a csecsemő testvérei is kapjanak oltást az országos oltási naptár vagy a felnőttekre vonatkozó ajánlások szerint.

Mi a szamárkhögés?

A szamárköhögés („100 napos köhögés”), más néven pertussis, a tüdőt és a légutakat érintő, rendkívül fertőző, csak az embert érintő bakteriális betegség. A fertőzött személy szájában, orrában és torkában lévő baktérium (Bordetella pertussis) okozza. A tünetek általában 7-10 nappal (legfeljebb 21 nappal) a fertőzés után jelentkeznek.

A szamárköhögés legsúlyosabb szövődményei a csecsemőknél jelentkeznek. Különösen súlyos lehet a szamárköhögés a nem oltott csecsemőknél vagy olyan csecsemőknél, akiknek az édesanyja nem volt beoltva.

A szövődmények közé tartozik a tüdőgyulladás, a tüdőlégtelenség, középfülgyulladás, görcsrohamok, eszméletvesztés, kiszáradás, fogyás, enkefalopátia, sérv, de akár a légzésleállás és a halál is.

Hogyan terjed a szamárköhögés? 

A szamárköhögés a fertőzött személy köhögésekor keletkező, levegőben terjedő nyálkacseppek útján terjed. A fertőzést nem csak a súlyos beteg, hanem olyan személy is terjesztheti, akinél a betegségnek csak enyhe formája jelentkezik, vagy akinél egyáltalán nincsenek tünetek. Gyakran előfordul, hogy a baktériumot hordozó idősebb testvérek, rokonok, szülők, nagyszülők – tudtukon kívül is – hazaviszik a kórokozót, és megfertőzik a háztartásban élő csecsemőt.

A pertussisban szenvedő egyén az első tünetek megjelenésétől a hurutos időszakon át a köhögési rohamok szakaszának első két hetéig fertőzőképes lehet. A fertőzőképesség az első két hétben, azaz a hurutos szakaszban, valamint a köhögési rohamok időszakának kezdetén a legmagasabb. A megfelelő időben adott hatékony antibiotikum-kezelés lerövidítheti a fertőző időszakot, és csökkenti a fertőzés továbbadásának kockázatát. Ilyen esetekben a fertőzőképesség az antibiotikum-kúra 5. napja után megszűnik.

A szamárköhögés megelőzésének legfontosabb módja a teljes immunizáció!

Bumbuluţ Krisztina