Az inflációs adatok elemzése azt mutatja, hogy Romániában 2025 októberében az infláció 9,8 százalék volt 2024 októberéhez képest, ami különösen a kis- és közepes vállalkozásokat érinti hátrányosan a termelési költségek növekedése és az értékesítés visszaesése miatt, és közvetlenül csökkenti versenyképességüket.

Florin Jianu, a romániai kis- és közepes vállalkozások érdekvédelmi szervezetének elnöke kijelentette:„ A 2,2 százalékos uniós inflációs ráta és a Romániában közel 10 százalékos infláció mellett a romániai vállalkozások versenyképtelenné válnak az egységes piacon. Figyelembe kell vennünk az uniós tagállamok intézkedéseit is, amelyek nehéz időszakokban támogatási programokat valósítottak meg, a beruházásokat ösztönzik és az adóterheket pedig csökkentik.”

A drágulások

A fogyasztóiár-index 2025 októberében 2024 októberéhez képest főként az alábbi területeken mutatott növekedést:

Nem élelmiszer jellegű termékek: villamos energia – 72,3 százalék; gépjárműjavítás, elektronikai termékek és fotószolgáltatások – 16,57 százalék; távolsági vasúti közlekedés – 18,59 százalék; távolsági közúti közlekedés – 10,05 százalék; postai szolgáltatások – 12,5 százalék; éttermek, kávézók, menzák – 12,6 százalék; szállodai szállásdíjak – 9,5 százalék; egyéb ipari jellegű szolgáltatások – 16,91 százalék;
Élelmiszerek: gyümölcsök és gyümölcskonzervek – 14,96 százalék; friss gyümölcsök – 22,74 százalék; cukor, cukrászati termékek és méz – 13,27 százalék.

Az okok

A vállalkozás-érdekképviselet szerint az infláció növekedésének fő okai:
- az áfaemelés, ami csökkentette nem csak a lakosság, de a vállalatok vásárlóerejét is, visszafogta a beruházásokat és mérsékelte a beszerzési kapacitást.

- az üzemanyagok jövedéki adójának emelése, valamint az energiapiaci liberalizáció miatti áramár-növekedés hozzájárult ahhoz, hogy az infláció közel 10 százalékon maradjon, és megemelte a piacon kínált termékek és szolgáltatások költségeit;

- a közigazgatás reformjának elmaradása növeli az állami költségvetési kiadásokat, ami miatt az év első kilenc hónapjában 102,47 milliárd lejes hiány keletkezett.

Amire inkább szükség lenne

Amire a kormánynak a hangsúlyt kellene fektetnie:

– stabil gazdasági környezet kialakítása – olyan szakpolitikai intézkedések alkalmazása, amelyek mérséklik az inflációt, valamint a gazdasági kormányzási keret felülvizsgálata a középtávú nemzeti fiskális-strukturális tervekre vonatkozóan, amelyek a fiskális reformokat és a beruházási politikákat ötvözik;

-  fiskális ösztönzők és finanszírozások aktiválása a zöld és a digitális átmenet elősegítése érdekében. Az átállásnak ösztönzőkre kell épülnie, nem pedig a cégek büntetésére;

-  bürokráciacsökkentés és egyszerűsítés, például egy új szabályozás csak akkor lépjen hatályba, ha egy másikat eltörölnek. Legyen ez párhuzamosan alkalmazva a felesleges bürokratikus eljárások megszüntetésével és a különféle díjakat beszedő hivatalok összevonásával.

Hírszerkesztő
(Nyitókép: freepik.com / drazen zigic)