A Román Nemzeti Bank (BNR) 3,9 százalékról 5,5 százalékra rontotta a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig 2,9 százalékos inflációval számol – jelentette be kedden Mugur Isărescu, a BNR negyedéves inflációs jelentését ismertető a sajtótájékoztatón.
Év végén enyhülhet
A jegybank kormányzója elmondta, hogy az új előrejelzés szerint az infláció májusban és júniusban még enyhén emelkedik, júliusig pedig megközelítheti a 11 százalékot. Ezután azonban gyors mérséklődés várható: július-szeptemberben 6 százalék körüli, az év végén pedig valamivel 5 százalék feletti inflációra számít a BNR.
Isărescu szerint az előrejelzés a jelenleg rendelkezésre álló adatokon alapul, és nagyban függ a közel-keleti konfliktus gazdasági hatásaitól, illetve attól, hogy sikerül-e helyreállítani a minimális politikai és kormányzati stabilitást Romániában. Hozzátette, hogy az inflációs nyomás nemcsak Romániában, hanem Európában és a tengerentúlon is erősödik, ezért az őszi hónapokra vonatkozó nemzetközi előrejelzések további romlása sem zárható ki.
Nem tartották mesterségesen alacsonyan az árfolyamot
A jegybank kormányzója ugyanakkor határozottan nyomatékosította azt is: a BNR nem tartotta mesterségesen alacsonyan az árfolyamot, és ezt a devizatartalékok alakulása is bizonyítja.
Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi tartalékok az elmúlt öt évben 40 milliárd euróval gyakorlatilag a kétszeresükre nőttek, ami szerinte nem lett volna lehetséges, ha a BNR nagy mennyiségű devizát adott volna el a pénzpiacon a lej gyengülésének megakadályozására. „Mi ugyan beavatkoztunk a piacon, de főként devizavásárlással, hogy megakadályozzuk a lej túlzott erősödését” - jelentette ki, hozzátéve, hogy a beavatkozások nélkül az euró árfolyama akár a 4,4 lejt is megközelíthette volna.
Mint hangsúlyozta, a mostani beavatkozások jóval kisebbek, mint a tavaly áprilisi-májusi időszakban. Beszélt arról is, hogy a nemzetközi tartalékok megfelelő szintje rugalmasabb árfolyam-politika alkalmazását is lehetővé teszi Románia számára, de az árfolyam további alakulása a politikai stabilitástól és a költségvetési konszolidáció folytatásától is függ. Figyelmeztetett arra, hogy a piacok mindkét tényezőre rendkívül érzékenyek, és néha nemcsak a tettek, hanem a rosszkor vagy rosszul megfogalmazott nyilatkozatok is károkat okozhatnak.
Hírszerkesztő
(Fotó: SZFÚ/archív)