Ha nem is meglepő, de mindenképp elgondolkodtató összesítést közölt a napokban a Román Közlekedésrendészet és a statisztikai intézet — az már korábban kiderült, hogy tavaly, a járványügyi korlátozásoknak köszönhetően az Európai Unióban 4000-rel csökkent a közlekedési balesetek száma, míg a balesetekben elhunytaké minden idők legalacsonyabbja volt. Sajnos Romániában nem voltak épp ilyen jótékony hatásai a korlátozásoknak: egymillió lakosra 85 halálos közlekedési baleset jutott, ami a dicstelen toplista élére repítette az országot (az EU-s átlag 42, míg a legbiztonságosabbnak minősített Svédországban 1 millió lakosra vetítve mindössze 8 halálos közlekedési baleset történt).

Persze az éremnek van egy másik oldala is, hiszen bár EU-s szinten továbbra is gyászlistavezetők vagyunk, de saját, korábbi adatainkból jócskán sikerült lefaragni tavaly a korlátozások következtében: az ország útjain 22 836 személyi sérüléssel járó baleset történt, 8310-zel kevesebb, mint 2019-ben; a sérültek száma (29 571) 29,6%-kal csökkent előző évhez viszonyítva (amikor 39 669 volt), és ami talán a legfontosabb: 1646-an vesztették életüket, 218-cal kevesebben, mint egy évvel korábban, amikor 1864-en — közülük 588-an voltak gyalogosok, 195-en kerékpárosok vagy bicikliutasok, 21-en robogósok, 72-en motorkerékpárosok (egyébként a kétkerekű járműveken életüket vesztők száma mindhárom kategóriában nőtt 2019-hez viszonyítva), 617-en személygépkocsi-sofőrök vagy az autók utasai, 5-en autóbuszok, mikrobuszok, villamosok vezetői vagy utasai, 7-en pedig teherszállító járművek sofőrjei, míg 43-an állat vontatta jármű kocsisai, utasai voltak. Életkor szerinti lebontásban a legtöbb áldozat (1324) elmúlt 30 éves, 201-en a 20–29 év közötti kategóriába tartoztak, míg 121-en a huszadik életévüket sem töltötték még be.

A balesetek milyenségi rangsorát nem meglepő módon változatlanul a járművek közötti ütközés vezeti, méghozzá a nem kellő figyelemmel vagy szabálytalanul végzett fordulási manőverek miatti ütközés — 11 420 ilyen típusú baleset történt (az összes baleset közel fele!), amelyekben összesen 723-en haltak meg, 15 569-en pedig megsérültek. De sajnos még mindig „listavezető” a részegség is: 2666 baleset, 102 halott és 580 sérült írható az ittasság számlájára — s nem elhanyagolható tényező az sem, hogy ezen szerencsétlenségekben 395 gyalogos, 785 kerékpáros, 1164 gépkocsisofőr és 592 egyéb gépjárművezető (beleértve több tucat kamionsofőrt is) volt olyan illuminált állapotban, hogy balesetet okozott/nem tudta elkerülni a veszélyhelyzetet. Egyébként 5532 (majd' háromezerrel kevesebb, mint a korábbi évben) olyan baleset történt, amelyben egy gépkocsi és egy gyalogos volt érintett — az eredmény pedig 550 elhunyt és 5278 sérült, s érthető módon az áldozatok szinte kivétel nélkül a gyalogosok köréből származtak —, valamint 5884 olyan, amelyben csak egyetlen jármű volt érintett (ezekben az útról való lesodródásokban, fának/oszlopnak/kerítésnek való csapódásokban 373-an veszítették életüket és 7078-an sérültek meg). S hogy ki okozta a legtöbb balesetet? A gépkocsivezetők vezetik a rangsort (12 910), de nem kell szégyenkezniük a gyalogosoknak (2871) és a bicikliseknek (2943) sem.

Az összesítés arra is rámutat, hogy a legtöbb baleset (18 756) talán nem is olyan meglepő módon lakott területen belül történt, zömében pénteken és vasárnap, napvilágon (a szakemberek által legsötétebb időintervallumnak minősített a 17–19 óra közötti), száraz úttesten, optimális közlekedési körülmények között történt — kivétel továbbra is az augusztusi hónap (2634), amelynek minden napja fokozottan balesetveszélyes, de kiemelten sok baleset történt júniusban (2166) és júliusban (2640) is, hiszen a vakáció idején megmozdul az egész ország, míg például februárban (1841) lényegesen kevesebb, s a teljes kijárási tilalomban eltelt áprilisban rekordalacsony, 808 baleset történt.

Nem elhanyagolható az sem, hogy tavaly év végén 9 222 280 gépjármű volt bejegyezve az országban (ebből 7 274 728 tartozott a személygépkocsi kategóriába), és 79%-uk tíz évnél is öregebb volt.

Szabó Kinga Mária