Az UNESCO közgyűlése 1999-ben az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította február 21-ét. A nemzetközi szervezet ezzel is fel kívánta hívni a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára, s első alkalommal 2000-ben lett megünnepelve. Banglades javaslatára a világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben — az akkor még Pakisztánhoz tartozó — Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, pedig a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az anyanyelv elnyomása ellen. A rendőrség összetűzött a tüntetőkkel, és öt diákot megölt. A bangladesiek akkor az anyanyelv napjává nyilvánították ezt a napot.

Szatmári tevékenység

A Szatmár Megyei Könyvtár is csatlakozott az UNESCO kezdeményezéséhez, hogy megünnepelje az anyanyelv nemzetközi napját, így február 21-én reggel zajlott a „Nyelvünk az ékszerünk” tevékenység, melyen a Kölcsey Ferenc Főgimnázium V. A osztálya vett részt Fórizs Enikő osztályfőnök és Fehér Imola angoltanár irányításával.

Mészáros Adél a mesetündér szerepébe bújva olvasott a gyerekeknek, míg Nagy-Kasza Renáta mesekvízeket készített erre az alkalomra, derül ki a könyvtár tájékoztatásából. A versenyen részt vevő két legjobb csapat tagjai diplomákat, könyvjelzőket, édességet és színes ceruzákat kaptak. Ez alkalommal ugyanakkor a gyerekeknek azt is bemutatták a könyvtár munkatársai, hogyan lehet beiratkozni a könyvtárba és megszerezni a könyvtárlátogató kártyát. A könyvtárosok arra kérték a gyerekeket, hogy látogassák meg többször a könyvtárat, és vegyék igénybe a könyvkölcsönzési lehetőséget.

Az anyanyelv és az identitás összefügg

Az anyanyelv nemzetközi napja kapcsán ugyanakkor a könyvtár munkatársai közleményükben kitértek az UNESCO által megfogalmazott legfontosabb alapelvekre, tényekre. A Földön több mint 6000 nyelvet beszélnek, ezeknek körülbelül a fele veszélyben van. Egy nyelv utolsó beszélőjének halála után a nyelv felelevenítése nagyon nehéz, ezért egy nyelvet akkor minősítenek veszélyeztetettnek, amikor az azt beszélők száma százezer alá csökken. A nyelvek kihalásának folyamata megállíthatatlannak tűnik, az UNESCO ezért tartotta feladatának, hogy ráirányítsa a világ figyelmét erre a jelenségre. A szervezet felmérései szerint az anyanyelv és az identitás összefüggnek, az egyén teljesítményét idegen nyelvi környezetben a nyelv erősen befolyásolja. E probléma elsősorban olyan országokban jellemző, ahol több etnikai csoport él együtt. A megoldást gyakran a többnyelvű oktatás jelenti, melynek alapja legalább három nyelv — az anyanyelv, egy regionális vagy nemzeti nyelv és egy világnyelv — használata az oktatásban. A nemzetközi szervezet ezért kiemelt fontosságúnak tartja az anyanyelvű oktatás segítését az oktatás színvonalának emelése érdekében, továbbá támogatja a két- vagy többnyelvű oktatást mint a társadalmi és nemi egyenlőtlenségek csökkentésének egyik eszközét és mint a nyelvileg sokszínű társadalom alapvető részét, ezenkívül hangsúlyozza a nyelvtudás fontosságát mint az interkulturális oktatás alapját.

A 2022-es nap kiemelt témája „A technológia használata a többnyelvű tanuláshoz: kihívások és lehetőségek”. A fenntartható társadalmak kialakítása érdekében az UNESCO kiemelten fontosnak tartja a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzését, mely egyúttal a toleranciát és a mások iránti tiszteletet is előmozdítja. A nyelvi sokféleség egyre fenyegetettebb helyzetbe kerül, ahogy egyre több nyelv tűnik el. Világszerte a lakosság 40 százaléka nem fér hozzá az oktatáshoz olyan nyelven, amelyet beszél vagy ért, mindazonáltal történik előrelépés is az anyanyelven alapuló többnyelvű oktatás terén, ahogy annak fontosságát egyre jobban megértik. Az anyanyelv 2022-es nemzetközi napjának kiemelt témája a technológia lehetséges szerepét tárgyalja a többnyelvű oktatás elősegítésében, valamint a minőségi tanítás és tanulás támogatásában. „A technológia új eszközöket nyújthat a nyelvi sokszínűség védelméhez. Az ilyen eszközök elterjedésének elősegítése és az elemzés lehetővé teszik olyan nyelvek rögzítését és megőrzését is, amelyek néha csak szóbeli formában léteznek. Leegyszerűsítve: a helyi dialektusokat közös örökséggé teszi. Mivel azonban az internet a nyelvi uniformizálódás veszélyét is magában rejti, azzal is tisztában kell lennünk, hogy a technológiai fejlődés csak addig szolgálja a többnyelvűséget, amíg mi is megtesszük a szükséges erőfeszítéseket ennek biztosítására” — üzeni idén Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából.

Sógor Beáta