A napokban berobbant kánikula nagy hatással van az állatokra is. Ahol csak lehet, nem hajtják ki a legelőkre a szarvasmarhákat a nagy hőség idején. Az állatoknak megnőtt a vízfogyasztásuk, és kevesebb táplálékot fogyasztanak.

Gyákon Viktor, a túrterebesi állattartók egyesületének vezetője elmondta, hogy az állatok — akárcsak az ember — nehezen viselik a meleget, inkább a folyadékot fogyasztják, mint a táplálékot. A túrterebesieknek az a szerencséjük, hogy közel van a Túr, a déli órákban a folyóhoz megy a csorda, belemennek a vízbe, hogy lehűljenek és igyanak. Az állattartó egyesülethez tartozó hetven növendék és a negyvenhárom limuzin fenn vannak a Seres-réten. A növendékeket az elmúlt napokban átvitték egy másik parcellára, ahol a nyárfák árnyékolnak egy kicsit. Naponta kétszer-háromszor szállítanak vizet az állatoknak. Azok, akik istállóban tartják a teheneket, még nehezebb helyzetben vannak, mert zárt helyen nincs levegőmozgás, felgyűl az ammónia a levegőben, ami káros hatással van az állatokra.
A gazdák nem emlékeznek rá, hogy valaha ilyen dús volt a legelő. A legelők nagy részét lekaszálták szénának, a másik részét megfelelő módon trágyázzák, hogy legyen friss fű. Nem hagyják, hogy a fű elöregedjen, mert akkor nem eszik meg az állatok, és kárba megy. Kaszálás után, ha jön egy eső, a fű újra elkezd nőni, és lehet legeltetni. Annyi széna lesz idén, hogy akár két évre is biztosítva lesz a takarmány. A nagy forróság miatt csökken a tejtermelés — tájékoztatott Gyákon György, megemlítve egy másik problémát is, amit szintén a kánikula okoz: mégpedig azt, hogy a mesterséges megtermékenyítést meg kell ismételni, ugyanis a tehénnek felborul a hormonháztartása.

Löchli Mihály, a csomaközi Schamagosch mezőgazdasági társulás vezetője kifejtette, hogy a nagy hőségben az állatok is szenvednek, talán jobban is, mint az emberek, mert az állatok nagy részben az embertől függenek. A csomaköziek szerencsések abból a szempontból, hogy a legelő mellett van egy öreg erdő. Reggel hatkor kimegy a gulya legelni, hét órakor pedig a tehenek, kilenc-tíz óráig legelnek, majd bemennek az erdőbe. Délután öt órakor ismét kimennek a legelőre. Két éve, amikor szintén nagy volt a hőség, három tehén napszúrást kapott, le kellett vágni őket. Este, miután behajtják a jószágokat, megfejik azokat, és ismét kihajtják őket a karámba, hogy a szabadban töltsék az éjszakát. A társulásnál naponta általában háromezer liter tejet fejnek, de amióta beállt a nagy hőség, a tejhozam tíz százalékkal csökkent.

Löchli kifejtette, hogy Csomaközön is sikerült nagy mennyiségű szénát begyűjteni. Van nyolcvan hektár lucernása és huszonkét hektár kaszálója a társulásnak. Nagyon sok és nagyon jó minőségű takarmányt sikerült begyűjteni. Az első kaszálást befóliázták lédús takarmánynak, a második kaszálásból lett a száraz takarmány (széna). Remélhetőleg a sarjú is jó minőségű lesz, bár az mennyiségileg kevesebb.

Elek György