A tavaly év végén hivatalba lépett jobbközép koalíciós kormány vezetője egy közösségi portálon közzétett, a román média által pénteken szemlézett bejegyzésében rámutatott: Romániát tavaly az utóbbi száz év legnehezebb válsága elé állította a világjárvány, de sikerült elkerülnie a technikai recessziót, a GDP két egymást követő negyedévi csökkenését. 2020 utolsó negyedévében pedig az EU legnagyobb gazdasági növekedését produkálta az ország.
    A magánszektorban 1,4 millió munkavállalót küldtek kényszerszabadságra, de senki sem tiltakozott, megértették, hogy válság van - jegyezte meg Citu arra utalva, hogy Romániában egymást érik a szakszervezeti megmozdulások, amióta a kormány bejelentette, hogy 2021-ben befagyasztják a közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat.
    A közszférában tavaly 8 százalékkal nőttek a bérek - egyes ágazatokban 25 százalékkal, a bérköltségek megduplázódtak az utóbbi négy évben és jelenleg a GDP mintegy 12 százalékára rúgnak, miközben az uniós átlag a GDP 10 százalékára tehető - sorolta Citu. Rámutatott: minden előrejelzés szerint a magánszektorban az esetek többségében nem lesz béremelés, és mivel a válság nem ért véget, a kormány úgy döntött, hogy a közszférában is megmaradnak a bérek a tavaly decemberi szinten.
    Hozzátette: a veszteséges állami vállalatok - büntetőkamatokkal együtt - 63 milliárd lejes (4660 milliárd forint) adósságot halmoztak fel, ez nagyobb összeg, mint amennyit Románia idén állami beruházásokra tud fordítani.
    A miniszterelnök szerint az utóbbi 30 évben a szociáldemokraták voltak azok, akik csődbe juttatták az állami vállalatokat és adósságot halmoztak fel.
    "Ez tarthatatlan, reformra van szükség az intézményrendszerben, állami vállalatoknál, a nyugdíjrendszerben, a közalkalmazotti béreknél, az adóhatóságnál" - szögezte le a miniszterelnök, aki szerint 2021 a reformok és beruházások éve lesz Romániában.
    A bukaresti parlament ezekben a napokban tárgyalja a Citu-kormány 2021-es költségvetés-tervezetét, amely a GDP 7,16 százalékára rugó államháztartási hiánnyal számol, miután Románia tavaly 9,79 százalékos deficittel zárt. A több mint hétszázalékos hiánycélhoz is a kiadási előirányzatok jelentős csökkentésére volt szükség, a kormány takarékossági intézkedései ellen azonban lázonganak a szakszervezetek.
    A Citu-kormány viszont minden korábbinál több pénzt - 61 milliárd lejt - irányoz elő beruházásokra, amelytől a tartós gazdasági növekedés megalapozását reméli.