— Mi a feladata az alkotmánybíróságnak?

— Az alkotmánybíróság majdnem minden európai államban létező intézmény, amelynek több mint kilencven százalékban az a feladata, hogy a törvények alkotmányosságát ellenőrizze. Ez egy nagyon fontos dolog, ha úgy tetszik, jogállamisági követelmény, hogy általában a parlament által elfogadott törvények vagy Románia esetében a törvényerejű kormányrendeletek alkotmányosak legyenek, mert a jogalkotónak is tiszteletben kell tartania az alkotmányt. Az alkotmányos kereteken belül természetesen ő maga hozza meg a különböző jogszabályokat, de a törvényeknek is törvényeseknek kell lenniük. Egy kis szójátékkal élve a törvények törvényessége nem más, mint a törvények alkotmányossága.

— A román alkotmánybíróságnak vannak sajátosságai?

— A román alkotmánybíróság — de a legtöbb európai alkotmánybíróság esetében is így van — megkeresésre jár el, nem hivatalból vizsgálja a törvényeket, azokat vizsgálja, amelyeket elébe hoznak. Van úgynevezett előzetes normakontroll, azaz mielőtt a törvény hatályba lépne, és azok, akik nevesítve vannak az alkotmányban, hogy jogosultak, megkeresik az alkotmánybíróságot, hogy az megmondja, mit kifogásol a törvény valamely cikkelyének az alkotmányosságát illetően. A másik az utólagos normakontroll, amikor az országban bárhol, egy per keretében az egymással pereskedő állampolgárok felvetik, hogy az esetükre, ügyükre alkalmazandó jogszabály vagy annak valamely rendelkezése szerintük alkotmányellenes. A bíróság eldönti, hogy az ügy felfüggesztésre kerül vagy nem, de mindenképpen az alkotmánybíróság tárgyalja az ügyet, amely megint csak azt mondja ki, hogy az ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányos-e, nem az ügyet oldja meg. Van egy sajátos helyzet, a 2003-as alkotmánymódosítás értelmében ugyanis a nép ügyvédje megtámadhat már működő jogszabályokat anélkül, hogy egy per kapcsán tenné ezt; ha egyszerűen elolvassa az érvényben lévő jogszabályt, és alkotmányellenesnek találja azt.

— Volt már erre példa?

— Legutóbb azt az 1999/1-es számú sürgősségi rendeletet támadta meg a nép ügyvédje, amely a rendkívüli állapotot, a rendkívüli helyzetet szabályozta. Ez egy olyan jogszabály, amit 1999-ben meghoztak, és később a parlament jóváhagyta, de nem került alkalmazásra, hiszen nem volt rendkívüli állapot Romániában. Most a járványhelyzet miatt vált aktuálissá, ilyen módon került az alkotmánybíróság elé a nép ügyvédje által megfogalmazott megkeresés. Ezen a héten ugyancsak a nép ügyvédjének a megkeresésére dönt az alkotmánybíróság egy másik, 2004-ben megjelent sürgősségi kormányrendelet ügyében, amely a készenléti állapottal kapcsolatos. Nagyon fontos, hogy az alkotmánybíróság normakontrollt végezzen, azaz megállapítsa a jogszabályok alkotmányosságát.

— Az utóbbi időszakban elég gyakran megkérdőjelezik az alkotmánybíróság döntéseit. Úgy tűnik, mintha a hatalmi ágazatok egyes résztvevői kiváltságokat várnának el. Hogyan látja ezt az alkotmánybíró?

— Az alkotmány kimondja, hogy az alkotmánybíróság döntései általánosan és mindenkire kötelezően érvényesek, nincs visszamenőleges hatályuk, és általában nem szokás, hogy a közhatóságok bírálják a döntéseket, ha nem értenek egyet azokkal. Nem lehet így viszonyulni az alkotmánybírósági és semmilyen bírósági döntésekhez. Bármilyen döntés esetén előfordul, hogy az egyeseknek kedvez, másoknak nem. Olyan példák is vannak, amikor ugyanazoknak a személyeknek vagy csoportoknak ugyanannak a jogszabálynak az alkalmazása kedvező, ha a maguk álláspontját látják benne, viszont elutasítják, ha a döntés nem nekik kedvez. Nem lehet, hogy amikor nem tetszik az alkotmánybíróság döntése, akkor bíráljuk, ha pedig tetszik, akkor jó döntésnek tekintjük.

— Az alkotmánybíróság mennyire tud felülkerekedni a politikán?

— Az alkotmánybíróságnak bár van definíció szerint egy politikai jellege, de ez csak a kinevezésből adódik, hiszen politikai testületek, illetve a köztársasági elnök nevezi ki a bírákat. A köztársasági elnöki hivatal is egy politikai intézmény, a parlament szintén, de innentől kezdve alapvetően igazságszolgáltatás, úgy nevezzük, hogy alkotmányos igazságszolgáltatási hatásköre van az alkotmánybíróságnak, következésképpen nem lehet bírálni, főleg nem megkérdőjelezni az alkotmánybíróság döntéseit. Legfeljebb szakmai, az egyetemi akadémikus körökben lehetne, ott is egy elegáns hangnemben úgynevezett tudományos vitát folytatni egyes alkotmánybírósági döntésekről, főleg azok megállapításaival és érveléseivel kapcsolatosan lehetne észrevételeket megfogalmazni, de semmiképpen nem a közhatóságoknak kellene hogy legyen a feladata vagy egyáltalán a gyakorlata, hogy bírálják az alkotmánybírósági döntéseket.

— Milyen célokat követnek az alkotmánybíróság normakontrolljai?

— Az alkotmánybíróság normakontrollja általában két célt követ. Az egyik az, hogy az államszervezet, a közhatóságok és az államszervezetet meghatározó alapelvek (a hatalommegosztás és a jogállamiság elve) érvényesüljenek, olyan módon kerüljön gyakorlásra a hatalom, ahogy az az alkotmányban rögzítve van. A hatalmat gyakorló alapvető közhatóságok (parlament, kormány, köztársasági elnök) mint intézmények az alkotmányos keretek között működjenek, az egymás közötti viszonyok alkotmányosan történjenek. A román alkotmánybíróságnak van egy olyan feladata is, hogy megoldja a közhatóságok közötti alkotmányos természetű jogi konfliktusokat. Ez is utal arra, hogy adott esetben különböző jellegű alkotmányos természetű jogi konfliktus állhat elő a különböző alapvető közhatóságok között. A másik nagy dimenziója az alkotmánybíróság hatáskörének, hogy konkrétan vizsgálja a törvények alkotmányosságát, és visszatereli a jogszabályokat a törvényes keretek közé, ezáltal az alapvető emberi jogokat, az állampolgárokat védi. A törvények előírásait nagyon sok esetben az állampolgárok kell így vagy úgy végrehajtsák, ők „szenvedik el”, rájuk hatnak, rájuk vonatkoznak a törvényes rendelkezések. Ha egy állampolgár nem tudja, hogy milyen körülmények között büntetendő az ő cselekedete, mikor követ el és mikor nem követ el szabálysértést, ha ez nincs elég pontosan leírva a törvényben, akkor az állampolgár ki van szolgáltatva annak, hogy egy rendőr vagy egy másik jogalkalmazó hogyan értelmez egy nagyon általánosan megfogalmazott jogszabályt. Ilyenkor az alkotmánybíróságnak az a feladata, hogy megmondja, hogy a törvény pontatlan, vagyis a rendelkezés alkotmányellenes.

— Tehát az alkotmánybíróság fő feladata az állampolgárok védelme?

— Ha egy törvény nem kellőképpen világos, pontatlan és kiszámíthatatlan, akkor az a rendelkezés alkotmányellenes, mert az állampolgárnak tudnia kell, hogy adott helyzetben mi a törvényes magatartás, amit elvár tőle a jogszabály. Ha ez nem lehet világos számára, akkor vissza lehet élni vele szemben. A legtöbb esetben, amikor az alkotmánybírósági döntések megállapítják egy törvény szövegéről, hogy az alkotmányellenes, akkor alapvető állampolgári jogokat védenek: legyen az a védelemhez való jog, az ártatlanság vélelme, a jogegyenlőséghez való jog, a diszkrimináció tilalma, a tanuláshoz való jog vagy épp az anyanyelvhez való jog. Például volt olyan eset, amikor az alkotmánybíróság az anyanyelvhasználathoz való jogot védte. Az alkotmánybíróság kimondta, hogy az egészségügyi és szociális intézményekben lehet használni az anyanyelvet, és lehetőség szerint kell alkalmazni olyan szakembereket, akik ismerik az adott közösség nyelvét. Ahhoz tehát, hogy az állam hatalomgyakorlása alkotmányos keretek között történjen, és az emberi jogok tiszteletben legyenek tartva, az alkotmánybíróság munkája nélkülözhetetlen.

Elek György