Az emberi élettartam meghosszabbodása a modern társadalmak egyik vívmányának tekinthető. A születéskor várható átlagos élettartam az életminőség egyik legfontosabb mutatója, azt fejezi ki, hogy egy újszülött az adott év halandósági viszonyai mellett átlagosan mekkora élettartamra számíthat.

Az Eurostat legfrissebb, 2018-as adatai alapján az Európai Unió tagállamai közül jelenleg Spanyolországban a leghosszabb a születéskor várható átlagos élettartam (83,5 év), ezt követi Olaszország (83,4 év), majd Franciaország és Ciprus (mindkettőben 82,9 év) — összegzi legfrissebb, lapunkhoz is eljuttatott elemzésében az Erdélystat.

Romániában a születéskor várható átlagos élettartam 2018-ban 75,3 év volt, ez az EU28-as lista 26. helyére pozicionálja országunkat. Csupán Lettország és Bulgária rendelkezik alacsonyabb mutatóval. A kelet-közép-európai régióban Csehországban 79,1 év, Lengyelországban 77,7 év, Szlovákiában 77,4 év, Magyarországon pedig 76,2 év volt a születéskor várható átlagos élettartam 2018-ban.

A férfiak rosszabb élethosszesélyekkel rendelkeznek, várható átlagos élettartamuk Romániában 71,7 év (az EU-s átlag 78,3), míg a nőké 79,2 év (az EU-s átlag 83,6). 2010 és 2018 között Romániában 1,6 évvel nőtt a születéskor várható élettartam, ez jobb, mint az uniós szinten regisztrált 1,1 évnyi növekedés.

A jelentős magyar lakossággal rendelkező erdélyi megyék közül Kolozs megyében a legmagasabb (77,5 év), illetve Szatmár megyében a legalacsonyabb (73,8 év) a születéskor várható átlagos élettartam. Ez utóbbi azért nőtt Szatmár megye esetében, 2010-ben ugyanis még csak átlagosan 71,3 évre számíthattak a lakosok, 2018-ban viszont már 73,8 év volt a születéskor várható élettartam.

Nyers halálozási arányszám

A születéskor várható élethossz növekedésével párhuzamosan a nyers halálozási arányszám (a halálozások ezer lakosra jutó száma az évközépi népességre vetítve) emelkedése érhető tetten Európa legtöbb országában. A látszólagos ellentmondást alapvetően a népesség elöregedése magyarázza. Az európai uniós átlagot tekintve a nyers halálozási arányszám 2010 és 2018 között 9,9-ről 10,5 ezrelékre nőtt.

A nyers halálozási arányszám Romániában a 2010-es 12,8 ezrelékről 13,6 ezrelékre növekedett 2018-ra. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2018-ban 264 317 halálesetet regisztráltak az országban, ez naponta átlagosan mintegy 724 elhunytat jelent.

Románián belül jelentős regionális különbségek figyelhetők meg a nyers halálozási arányszám tekintetében. A legalacsonyabb elhalálozási arányszám 2018-ban Bukarestben és Ilfovban volt: 11,6 ezrelék, ezt követi Erdély (12,8), majd hasonló aránnyal Moldva és Havasalföld (14,4). Románia szintjén évente 0,6%-kal nőtt átlagban az ezer lakosra vetített halálesetek száma 2012 és 2018 között, a moldvai régióban átlag felett, a havasalföldi régióban pedig jelentős ingadozások mellett a legkisebb a relatív változás ebben a hat évben.

Erdélyen belül Partiumban volt a legmagasabb a nyers halálozási arányszám, a legalacsonyabb pedig Közép- és Észak-Erdélyben. Az elhalálozások átlagos éves változása Székelyföldön a legmagasabb, itt 11,6-ról 12,9 ezrelékre nőtt a nyers halálozási arányszám 2012 és 2018 között.

Halálokok gyakorisága

Az Európai Unió országaiban a legfrissebb, 2016-ra vonatkozó statisztikai adatok alapján a legtöbb halálesetet a keringési rendszer betegségei okozzák, ezek az összes elhalálozás 36%-áért felelősek (elsősorban szívinfarktus és stroke). A második vezető halálokot a daganatos megbetegedések alkotják, ezek az elhalálozások 27%-áért felelősek. Három tagország kivétel ez alól: Dánia, Franciaország és Hollandia, ahol a rákos megbetegedések vezető halálokokká avanzsálódtak. A harmadik leggyakoribb halálokok az EU-ban a légzőrendszer betegségei (pl. tüdőgyulladás, influenza, tüdőtágulat és asztma), ezek a halálesetek 8,2%-áért felelősek. Az EU-ban történő haláleseteknek egy jelentős része (4,6%-a) olyan külső okokra vezethető vissza, mint a sérülések, közlekedési balesetek, szándékos önártalom, testi sértés és az orvosi ellátás nem kívánatos szövődményei. Az ötödik vezető halálokot az emésztőrendszer betegségei alkotják (pl. májzsugorodás, májelégtelenség, gyomorfekély), ezek az EU-n belüli elhalálozások 4,3%-áért felelősek. Ehhez hasonló arányt képviselnek a mentális és viselkedési rendellenességek (pl. demencia, az alkohol és a pszichoaktív szerek okozta mentális és viselkedési zavarok, skizofrénia), valamint az idegrendszeri és érzékszervi betegségek (pl. Parkinson- és Alzheimer-kór, agyhártyagyulladás) miatt bekövetkezett halálesetek.

Románia jelentősen eltér az uniós átlagtól. A keringési rendszer betegségei által okozott halálesetek aránya némi mérséklődést mutat ugyan, de még mindig kiemelkedő, 56,5%-os aránnyal vezeti a halálokok listáját. A keringési betegségek (elsősorban szívinfarktus és stroke) által okozott elhalálozások aránya Havasalföldön a legmagasabb (59,9%), míg Erdélyben és Moldvában a legalacsonyabb (54,2%). Erdélyen belül Partiumban az összes haláleset 56,3, Székelyföldön 55,5, Közép-Erdélyben pedig 51,5%-áért a keringési rendszer betegségei okolhatók.

A daganatos betegségek az elhalálozások 20%-áért voltak felelősek 2018-ban. 2007 és 2018 között nőtt a rákos megbetegedések által okozott halálesetek gyakorisága: az ebben a kategóriában regisztrált halálozások száma 45 383-ról 51 701-re emelkedett, ami 1,2%-os átlagos éves növekedést jelent. Erdélyen belül a közép-erdélyi régióban kiemelkedő a daganatos megbetegedésekben elhalálozottak aránya (23,8%), Székelyföldön és Partiumban mintegy egyötödöt tesz ki. A daganatos betegségek előfordulási gyakoriságát tekintve az első öt terület a tüdő, a vastag- és végbél, az emlő, a prosztata és a méhnyak.

2007 óta a légzőrendszer betegségei (pl. tüdőgyulladás, influenza, tüdőtágulat és asztma) által okozott elhalálozások aránya is emelkedett, évente átlagosan 2,9%-kal nőtt. A valamilyen légzőszervi megbetegedés okozta elhalálozások aránya országos szinten Közép-Erdélyben volt a legmagasabb 2018-ban (7,8%).

A morbiditás és mortalitás külső okainak következményeként bekövetkezett halálesetek aránya Székelyföldön kiemelkedő (5%). Hargita megyében a halálesetek 5,5%-a, Kovászna megyében 4,3%-a tulajdonítható külső okoknak. A társadalmi érdeklődésre leginkább számot tartó erőszakos halálokok közül a szándékos önártalom Székelyföldön az országos ráta több mint kétszerese, 25 körüli a 100 000 lakosra jutó öngyilkosságok száma. Szintén az országos és az erdélyi átlag fölötti ez a mutató a jelentős magyar lakosságú partiumi és közép-erdélyi régióban is. Székelyföldön enyhén átlag feletti a szándékos emberölések gyakorisága is, viszont jelentősen átlag alatti a közúti balesetekben elhunytak rátája.

Csecsemőhalandóság

A csecsemőhalandóság egy speciális korspecifikus halandósági arányszám. Azt mutatja, hogy ezer élve született gyermek közül hányan halnak meg egyéves koruk betöltése előtt. Romániában 2018-ban 1227 csecsemő vesztette életét, ebből 444 haláleset történt Erdélyben.

A csecsemőhalandóság tekintetében Romániában jelentős javulás észlelhető: 2007 és 2018 között 12 ezrelékről 6 ezrelékre csökkent. Ez a mutató azonban még mindig nagyon magas, az európai uniós átlag (3,4 ezrelék) szinte kétszerese, az EU tagállamai között a legmagasabb. Az erdélyi régión belül Partiumban, Székelyföldön és Észak-Erdélyben átlag feletti a csecsemőhalandósági ráta.