A két évvel korábbi adatokhoz képest 2,7 százalékos csökkenés tapasztalható a szarvasmarha-ágazatban — tájékoztatott Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja. Az állatok számának a csökkenése már évek óta tapasztalható, egy évtized alatt a szarvasmarha-állomány több mint harmincnégy százaléka tűnt el. A létszám csökkenése főként annak tudható be, hogy fokozott ütemben szűnnek meg az egy-két tehenes kisgazdaságok. Átalakulás tapasztalható a szarvasmarha-állományban, a kis létszámú tehenészetek helyét a nagyobb szarvasmarhafarmok veszik át, ahol minimum tíz-tizenöt állatot tartanak, ugyanakkor egyre nő a száz főnél nagyobb állománnyal működő gazdaságok száma is. Ha egy településen megszűnik egy bizonyos számú kisgazdaság, helyettük megjelenik két-három nagyobb farm.

A húsmarhák tenyésztése egyre nagyobb teret nyer, kevesebb emberi munkaerő szükséges ebben az ágazatban, és jobban lehet értékesíteni a gyengébb minőségű legelőket is.

Magyar felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdasági minisztérium hivatalos honlapján megjelent az a kormányhatározat-tervezet, amelyben a 2020-ra vonatkozó állami állattenyésztési támogatások összegét határozták meg. A tervezet az állattenyésztési szektornak juttatott állami támogatási rendszert szabályozó 1179/2014-es kormányhatározatot módosítja. A tervezet szerint idén az állattenyésztési szektornak szánt állami támogatás teljes összege legtöbb hatvanötmillió lej lehet.

Harmincmillió lejt a szarvasmarha-, bivaly-, sertés- és lótenyésztésre különítenek el, harmincötmillió lejt pedig a juh- és kecsketenyésztésre szánnak. A támogatások összegét az állami költségvetésből biztosítják, a mezőgazdasági minisztérium költségvetésén keresztül. Támogatják az állatok törzskönyvezését, valamint az állatok genetikai értékfelmérési és termelőképességi tesztjeivel járó költségek megtérítését (ide tartozik a közismert „tejkontroll” is). A támogatás szubvenció formájában jut el az állattenyésztőkhöz. A kedvezményezettek lehetnek egyéni vagy családi vállalkozások, termelői engedéllyel rendelkező magánszemélyek vagy állattenyésztésre szakosodott jogi személyek. A támogatás egészében fedi a törzskönyvvezetés költségeit, és hetven százalékban fedezi a genetikai értékfelmérési és termelőképességi tesztekkel járó kiadásokat, a fennmaradó harminc százalékot az állattenyésztők kell hogy fizessék. A tejkontroll szubvencionálására szánt országos keretösszeg nem fedezi az éves szükségletet; miután az elfogy, a gazdáknak saját zsebből kell fizetniük a tejkontroll teljes költségét. A tejkontrollra viszont szükség van, csak az ellenőrzésben lévő szarvasmarhák jogosultak a termeléshez kötött támogatásra (köznyelven: sprijin cuplat) — tette hozzá Magyar Lóránd.

Elek György