Mi segíti a romániai diákokat az olvasottak megértésében és felhasználásában abban a korban, amikor a digitalizáció és a globalizáció teljesen újradefiniálja az emberek közötti kommunikációt? A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn közzétett új elemzése, amely a 2018-as PISA-felmérés tesztjein alapszik, igyekszik azonosítani a releváns tendenciákat, amelyek másfél évvel ezelőtt, amikor megjelentek, sokkot okoztak a hazai diákok körében mért funkcionális analfabetizmus okán.

Az „Olvasók a 21. században: Az írástudási készségek fejlesztése a digitális világban” az OECD legfrissebb elemzése, amely a 2018-as PISA-felmérés eredményeire támaszkodik. Az elemzés felméri a diákok képességét a digitális világ információinak megértését és feldolgozását illetően, a digitális technológiához való hozzáférés módját, azt, hogy mennyire képesek a megváltozott környezetben olvasni, illetve igyekszik megtalálni azokat a tényezőket, melyek befolyásolják teljesítményüket.

A 2018-as PISA-felmérés eredményeit figyelembe véve Románia számára egy külön elemzést készítettek több más országhoz hasonlóan, melyben a romániai diákok által elért eredményeket viszonyítják a nemzetközi felmérés eredményeihez.

A 2018-as PISA-teszteken a romániai diákok az elmúlt 9 év legrosszabb eredményeit produkálták, és az előző PISA-felmérésekhez képest mindhárom tesztterületen — olvasás, matematika és természettudomány — csökkent a teljesítményük. Olvasásban Románia 428 pontot kapott, ami 6 ponttal csökkent a 2015-ös PISA-eredményhez képest, és 10 ponttal a 2012-es PISA-felméréshez képest. Románia olvasásban elért eredménye 59 ponttal maradt el az OECD átlagától.

Románia azon kevés országok közé tartozott, ahol 2018-ban a PISA-tesztet „papíron” végezték, a következő, 2022-es PISA-felmérést már a hazai diákok is digitálisan fogják elvégezni. Május 4. és június 11. között egy előzetes PISA-felmérést tartanak hazánkban, melyen a diákok fizikailag vesznek részt.

Az új OECD-jelentés romániai diákokkal kapcsolatos főbb megállapítása, hogy azokhoz a diákokhoz képest, akik soha nem vagy csak ritkán olvasnak könyveket, a nyomtatott könyvet olvasók 38 ponttal magasabb pontszámot értek el a PISA-teszteken, míg a digitális könyvet olvasók 25 ponttal jobb teljesítményt értek el. A romániai diákok jóval az OECD-átlag alatt maradtak az olvasott anyagok forrásainak hitelességét felmérő stratégiák indexében, olyan országok szintjén állva, mint Fehéroroszország, Vietnam, Hongkong (Kína) és Makaó (Kína). Ugyanebben a fejezetben a hátrányos helyzetben élők szignifikánsan alacsonyabb pontszámot értek el, mint a támogató környezetben élő társaik.

Az olvasási eredmények tekintetében jelentős különbség van a fiúk és lányok között, mind a szövegértés, a szövegtanulás, az információk összefoglalásának képessége és a források hitelességének értékelése terén. Az eredményekből kiderül, hogy a lányok sokkal jobban teljesítettek az olvasási felmérésen. Szintén különbség mutatkozik a 2018-as PISA-teszten részt vevő fiúk és lányok között, ami az olvasás örömét illeti. Kiderül, hogy a lányok jobban szeretnek olvasni, nagyobb örömöt lelnek ezen tevékenységben, mint a fiúk. Ez azonban nem romániai specifikum, hanem minden országban megfigyelhető, ahol hasonló felmérés készült.

Az olvasás örömének különbsége szintén erősen érezhető a hátrányos helyzetben élők, illetve a támogató környezetben élők között.

A Romániával kapcsolatos értékelés emlékeztet arra, hogy hazánkban a diákok 87%-ának volt internetkapcsolata és otthoni számítógépe, amelyet házi feladatok elkészítésére használhatott, szemben az OECD 89%-os átlagával, de a szegényebb családokból származó diákok körében ez az arány 72%-ra csökken. (Az adatok a Covid-19-járvány előttiek, amely ebben a tekintetben jelentős változásokat eredményezett az elmúlt évben.)

Nemzetközi adatok adják meg a szükséges összefüggéseket annak megértéséhez, hogy ez a 72% mit jelent. Az olyan országokban, mint Lengyelország, Dánia vagy Izland, az OECD összehasonlítása szerint a hátrányos helyzetű iskolákban tanuló diákok több mint 95%-a azt mondta, hogy otthon van internet-hozzáférése és számítógépe. Románia szintje azonban messze van az e tekintetben a legrosszabban teljesítő országokétól — Indonézia, Mexikó, Marokkó, Panama, Peru, Fülöp-szigetek vagy Vietnam —, ahol ez a hozzáférés 20% alatti.

A 2018-as PISA-teszten részt vett romániai diákok 44%-a állította, hogy az iskolában képezték őket arra, hogyan lehet felismerni, ha egy információ részrehajló. A szint tíz százalékponttal alacsonyabb az OECD átlagánál (54%), és jóval alacsonyabb az olyan országokénál, mint Albánia, Szingapúr vagy az USA. 40% alatti pontszámot Argentínában, Bruneiben, Costa Ricában, Lettországban, Marokkóban és Vietnamban regisztráltak.

Miközben OECD-szinten 8 százalékpontos különbség van a támogató háttérrel rendelkező és a hátrányos helyzetben élő tanulók között az interneten terjedő, részrehajló információk felderítésére irányuló képzés szempontjából, Romániában nincs különbség a két csoport között.

Az OECD-átlaghoz viszonyítva több romániai diák mondta, hogy az elmúlt hónapban legalább 2 könyvet olvasott el iskolai feladathoz köthetően, és ugyanennyi hazai diák mondta, hogy hosszú szövegeket (több mint 100 oldalt) olvastak az elmúlt évben, azonban kevesebb romániai diák tanulta meg az iskolában, hogyan lehet felismerni, hogy az információk részrehajlók-e, miközben több hazai diák állította, hogy az adathalász e-mail linkjére való kattintás elfogadható cselekvés. A hazai diákok közül többen vélték úgy, hogy a PISA-teszt olvasási felmérése bonyolult volt. Hazánkban is, akárcsak nemzetközi szinten, a fiúk eredményei az olvasási próbán 31 ponttal maradtak el a lányokéitól. Azonban amíg nemzetközi szinten a fiúk könnyűnek vélték az olvasási próbát, addig a romániai fiúk nehéznek minősítették.

A hazai diákok ugyanakkor az OECD-átlag alatt teljesítettek a források hitelességének felmérése terén.

Azon gyerekekkel összehasonlítva, akik egyáltalán nem vagy csak ritkán olvasnak könyveket, a nyomtatott könyveket olvasók 38 ponttal jobb eredményt értek el az olvasási próbán. Azok, akik nyomtatott és digitális könyveket is rendszeresen olvasnak, 35 ponttal jobban teljesítettek, míg a csak digitális könyveket olvasók 25 ponttal értek el jobb eredményt a nem olvasó társaiknál.

Romániában az olvasásra fordított idő meghaladja az OECD-átlagot, derül ki az elemzésből. A nem olvasó diákokhoz viszonyítva a digitális könyveket olvasók heti három órával többet fordítanak olvasásra, míg a nyomtatott könyveket olvasók 5 órával, azok pedig, akik mind digitálisan, mind nyomtatott formában olvasnak könyvet, heti 6 órával többet olvasnak társaiknál. Talán nem meglepő, hogy jelentősen több lány, mint fiú állította, hogy szeret olvasni, ugyanakkor az is kiderült, hogy az olvasási felmérésen jobb eredményt érnek el azok a diákok, akiket pedagógusaik támogatnak, pozitívan motiválnak.

Sógor Beáta