Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület kezdeményezésére, szombaton  a domahidi vasútállomás mögött található kuruc emlékműnél főhajtással emlékeztek a 345 éve született II. Rákóczi Ferencre és az általa vezetett szabadságharc befejezésének 310. évfordulójára. A résztvevőket a szervező Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület főtanácsosa köszöntötte.

Tolnay István, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese tartott áhítatot. Pál apostol, második korintusi levele, 3. részének a 17. versét használta áhítatának alapigéjéül: „…ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” Amikor Pál apostolnak ezzel a közismert gondolatával találkozunk, mindannyian érezzük, hogy két nagyon fontos üzenete van számunkra. Érdemes elgondolkodni, vajon mit jelenthetett II. Rákóczi Ferencnek ez a gondolat, aki számos társával és számos magyar és nem magyar honfitársunkkal együtt a vérét és életét adta a szabadságért. Az esperes kiemelte: Rákóczi nem azért harcolt a szabadságért, mert földesúrként, fejedelemként nagyobb földterületekre, nagyobb gazdasági jövedelemre lett volna szüksége. Nem azért harcolt a szabadságért, nem ez volt a szabadságharc ürügye, hogy Erdély fejedelmeként kiterjessze területét, fennhatóságát akár a három tenger határáig.

II. Rákóczi Ferenc katolikus vallású ember volt, aki Károli Gáspár Bibliáját olvasta és nagyon jól ismerte. Rákóczi tudta, hogy a szabadságnak sokkal nagyobb értéke van, mintha az ember csak egy talpalatnyi földért, vagy a saját hatalmának a megmutatásáért küzdene. Hívő keresztény ember volt és igaz hazafi, aki azért küzdött, mert látta és érezte azt, hogy a magyar nemzetnek, és ezen belül az erdélyi embernek, Erdélyen belül ennek a sokszínűségében és soknemzetiségében, milyen nagy szüksége van a szabadságra, az önállóságra ahhoz, hogy fejlődni tudjon és Európa többi országaival egy színvonalra kerülhessen. Rákóczi tudta, hogy ezt a szabadságot nem lehet megküzdeni másképpen, csak hiú kereszténykény, akinek nemes céljai vannak. Földi értékeken túl mutató nemes, magas rangú céljai.

Az ige második üzenete: ha Rákóczi ma élne, mit szólna ahhoz a szabadsághoz, amit úgy is nevezhetünk, hogy szabadosság. Mit szólna ahhoz, hogy a mai ember hol tart a szabadság útján? Az igazi szabadság ma nem az, ami látszik. Nem az, amit az Európai Unió be akar velünk etetni. Nem az, amit a média sugároz és belénk akar sulykolni. Az igazi szabadság az, amikor vissza tudunk nyúlni azokhoz a gyökerekhez, melyekben Rrákóczi és társai hittek. Az igazi szabadság az, amikor a mai ember is felismeri, hogy nincs más út, csak Isten útja. Az igazi szabadság az, ahol ma is Isten szent lelke munkálkodik a szívekben és a lelkekben.

A szatmári béke előzményeiről, annak történéseiről és következményeiről Thoroczkay Sándor történelemtanár, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke tartott előadást.
A szilágysomlyói cserkészek álltak díszőrséget, közülük verset mondott: Egri Kriszta és Széles Dénes (Szilágysomlyó), Szatmárnémetiből verset mondott Ary Dávid, valamint Szökőcs Zsuzsanna, aki lányával, Zsófiával, kuruc nótát is énekelt.

Elek György