Folyamatos formában történt adócsalás vádjával küldték a bírák elé a nyomozók és a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék melletti Ügyészség ügyészei azt a magyar állampolgárságú férfit és négy romániai társát, akiknek törvénytelen üzelmei után már jó ideje kutakodtak. A vádirat szerint a magyarországi férfi négy marosvásárhelyi és egy szatmárnémeti cég társtulajdonosa és adminisztrátora volt, a cégek pedig Szatmár, Bákó, Bihar, Brassó, Kolozs, Dâmboviţa, Hargita, Hunyad, Kovászna, Maros, Máramaros, Szilágy, Szeben, Temes és Vâlcea megye 200 helyszínén 283 elektronikus nyerőgépet üzemeltettek — de már ez sem zajlott teljesen törvényesen. A szóban forgó cégek helyet béreltek félkarú rablóik számára (vidéken a falusi kocsmákban, városon pedig kávézókban, bárokban, fogadóirodákban), általánosan 1200 lej/játékgép bérleti díjat fizetve a helyiségek tulajdonosainak, s ezen felül az íratlan megállapodás értelmében a nyerőgépek bevételeinek 60%-át a működtető cégek, 40%-át pedig a helyiséget biztosító tulajdonosok vágták zsebre. És hogy biztosan tetemes profitra tegyenek szert, kicsit megbabrálták a játékgépek szoftvereit, hogy a nyilvántartásukba jóval alacsonyabb összegek kerüljenek, mint amennyit a gépek valójában elnyeltek — a nap végén pedig kétszer könyveltek: az adóhatóság számára, hivatalosan azt az összeget, amit a nyerőautomata megbabrált elektronikus memóriája mutatott, nem hivatalosan pedig a valós összeget. Ezzel a módszerrel egy év leforgása alatt 390 836 lejnyi adó befizetése alól „mentesítették” magukat, ám szerencséjük nem tartott úgymond örökké, lebuktak, s a gazdasági nyomozók által összegyűjtött bizonyítékokkal szembesülve az egyik vádlott mindent bevallott.

Szabó Kinga Mária