A túlsúlyosakra veszélyesebb a koronavírus: több súlyos állapotú beteg kerül ki az elhízottak köréből, és ez a fiatalokra is érvényes. „A túlsúlyos vagy cukorbeteg, koronavírussal fertőzött betegek súlyosabb tüneteket produkálnak, s a halálozási arány is nagyobb körükben” — hívta fel a figyelmet dr. Virgil Musta, a temesvári Victor Babeş Járványkórház osztályvezető főorvosa. Az elhízás maga után vonja többek között a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és egyes daganatos betegségek kockázatának növekedését. Mindezek pedig komoly kockázati csoportba sorolhatják a betegeket egy olyan vírusjárvány esetén, mint most a koronavírus.
A fiatalabbak talán nagyobb biztonságban érzik magukat, hiszen a tájékoztatások rendre az idősek érintettségét emelik ki, azonban a legújabb adatok szerint nem csak a 65 év felettiek és az ismert krónikus betegek tartoznak a veszélyeztetettek közé, hanem ugyanúgy a 60 év alattiak is, főleg, ha túlsúlyosak. Egy friss kutatás szerint a túlsúlyos fiatal koronavírusos betegek kétszer gyakrabban igényelnek sürgős és kritikus beavatkozást, mint a normál súlyúak.
Ráadásul Romániában is egyre többen küzdenek túlsúllyal és elhízással: hivatalosan közel 320 ezer elhízott van Romániában, Szatmárban mindössze 1501 személy szerepel a statisztikákban.
Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint tavaly a romániai háziorvosi rendelőkben 319 935 elhízott személyt tartottak nyilván — ebből a számadatból azonban kimaradtak a fővárosi elhízott lakosok. Ami Szatmár megyét illeti, a hivatalos adatok szerint mindössze 1501 elhízott személy szerepel a statisztikákban, a szomszédos Máramarosban 7169, Szilágy megyében 2458, míg Biharban 22 850. A hivatalosan közölt adatokkal szemben azonban az elhízott személyek száma ennél jóval magasabb lehet.
Sosem késő váltani
Elhízásról akkor beszélünk, ha a szervezetben túl nagy mennyiségű a zsírszövet. Az emberi test el tudja viselni, ha egy kicsivel több zsírszövetet kell magával hordoznia, azonban egy bizonyos ponton túl a zsírszövet már hátrányosan befolyásolja az egészséget, éppen emiatt az elhízás több, mint esztétikai probléma.
Azok az étkezési szokások, amelyek hozzájárulhatnak a fogyáshoz, elsősorban az össz-kalóriabevitel csökkentését célozzák meg. Az egyik módja a kalóriabevitel mérséklésének, ha több növényi eredetű táplálékot, gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztunk, amelyek térfogatuknál fogva jóllakatnak, de tápanyagtartalmuk kisebb, és lassabban is szívódnak fel. Ugyanakkor a növények több rostot tartalmaznak, ami serkenti a bélmozgást anélkül, hogy komolyabb hasmenést okozna.
Törekedni kell arra, hogy változatosan étkezzünk, anélkül, hogy ételeink ízetlenné, illetve egészségtelenné válnának. A kalóriabevitel csökkentése könnyebben megy, ha korlátozzuk a finomított szénhidrátok — cukor, édességek —, illetve a telített zsírok fogyasztását.
A hirtelen elkezdett és radikális diétát nem ajánlják és soha nem is ajánlották a szakemberek, mert a táplálékbevitel drasztikus megszorítása alultápláltsághoz, például vitaminhiányhoz vezethet, különösen, ha a táplálék minősége, összetétele sem megfelelő.
Bumbuluţ Krisztina