Ezek értelmében 2019-ben összesen 34 milliárd liter sört állítottak elő az Európai Unió (EU) országaiban, azaz leosztva mintegy 77 liter jutott minden uniós állampolgárra. Emellett 1,4 milliárd liter alkoholmentes, illetve nagyon kevés (0,5 százaléknál kevesebb) alkoholt tartalmazó sört is termeltek az EU-ban.

Az elmúlt esztendőben is Németországban készült a legnagyobb mennyiségű sör (az EU össztermelésének 23 százalékát kitevő 8 milliárd liter), aztán Lengyelország és Spanyolország (mindkettő 3,9 milliárd liter sört termelt), Hollandia (2,5 milliárd liter), Belgium (2,4 milliárd liter), Franciaország (2 milliárd liter), Csehország (1,9 milliárd liter) és Románia (1,73 milliárd liter) következik a sorban.

A 2018-as mennyiséghez képest Litvánia esetében jegyezték a legnagyobb mértékű növekedést 2019-ben (7%), amelyet Spanyolország (6%) és Olaszország (5%) követ.

Hollandiában viszont 9 százalékkal visszaesett a sörtermelés tavaly az előző évhez mérten, Lettországban 7 százalékkel, Szlovákiában pedig 6 százalékkal készült kevesebb sör.

A tagállamokból az Európai Unión kívülre exportált sör 22%-a, azaz 911 millió liter az Amerikai Egyesült Államokba került, 20 százalék (825 millió liter) pedig Nagy-Britanniába. A további lista: Kína (364 millió liter, 9%), Oroszország (258 millió liter, 6%), Kanada (193 millió liter, 5%), Dél-Korea (184 millió liter, 4%), Dél-Afrika (108 millió liter, 3%), Svájc (98 millió liter, 2%), Ausztrália (92 millió liter, 2%) és Tajvan (86 millió liter, 2%).

Ami az importsöröket illeti, a legnagyobb mennyiség Nagy-Britanniából érkezett (278 millió liter, vagyis az EU-n kívüli országokból importált mennyiség 47 százaléka), aztán Mexikó (125 millió liter, 21%), Szerbia (61 millió liter, 10%), Fehéroroszország (33 millió liter, 6%), az Egyesült Államok (19 millió liter, 3%), Ukrajna (15 millió liter, 2%), Kína (13 millió liter, 2%) és Oroszország (9 millió liter, 2%) következik.

Az Eurostat-adatokat a sör világnapja alkalmából tették közzé, amelyet augusztus első péntekén ünnepelnek.