Az elmúlt húsz év legalacsonyabb szintjére süllyedt a romániai sörfogyasztás: a tavalyi évben a teljes forgalom mindössze 14,4 millió hektoliter volt a Román Sörgyártók Szövetségének adatai szerint – írta meg az economica.net.

A piac az elmúlt négy év alatt összesen mintegy 15%-kal szűkült. A gyártók szerint a drasztikus visszaesés hátterében a jövedéki adó jelentős emelése áll, amely közvetlenül beépült a fogyasztói árakba. 2022 óta az adóteher összesen 55%-kal nőtt. Ebből csak a 2025-ben bevezetett emelés 26,2%-ot tett ki, annak ellenére, hogy a 2024 októberében jóváhagyott adónaptár a 2025–2026-os időszakra még jóval mérsékeltebb, 9,5%-os növekedéssel számolt.

„A sörszektor a román gazdaság egyik legfontosabb motorja. Ez az egyik leginkább helyi kötődésű fogyasztási cikk: a hazai kereslet több mint 95%-át belföldi gyártásból fedezzük. Egy olyan ágazatról beszélünk, amely közvetve és közvetlenül több mint 57 800 munkahelyet tart fenn, és évente milliárdokkal járul hozzá a nemzetgazdasághoz – 3 milliárd euróval a GDP-hez, és egymilliárddal az állami költségvetéshez.

2025 azonban nem csupán nehéz év, hanem valódi fordulópont volt: a forgalom 14,4 millió hektoliterre zuhant. Ez nem egy átmeneti hullámvölgy, hanem egy tavaly felgyorsult, kedvezőtlen folyamat” – nyilatkozta Boris Miloushev, a Román Sörgyártók Szövetségének elnöke.

Import sörök — sok esetben olcsóbb, mint a hazai

Bár a fogyasztás visszaesett, az import volumene 35%-kal emelkedett, így már 650 ezer hektolitert tesz ki. Ez a teljes piac 4,5%-át jelenti, szemben a korábbi 3%-kal. Ennek oka, hogy a külföldről behozott sör sok esetben olcsóbbá vált a hazainál, mivel a nagy áruházláncok saját márkás termékei többnyire importból származnak. Emellett a külföldi prémium márkák az átlag feletti jövedelemmel rendelkező román fogyasztók körében is népszerűek.

Foglalkoztatás: a korábbi 60 000–ről 57 800–ra csökkent a létszám

Ezzel párhuzamosan a romániai gyártóknál mintegy 30%-os termelési többlet jelentkezett. A csökkenő fogyasztás hatása az államkasszán is megérződik: a szövetség tagjainak közvetlen költségvetési befizetései a 2024-es 356 millió euróról 325 millió euróra estek vissza 2025-ben. Az ágazat által generált munkahelyek száma is megcsappant: a teljes beszállítói és értékesítési láncot figyelembe véve a korábbi 60.000-ről 57.800-ra csökkent a létszám.

A sörgyártásban dolgozó 5500 ember munkája egyébként 8300 állást tart fenn a vendéglátóiparban (HoReCa), 18.000-et a kereskedelemben, 17.000-et a beszállítói hálózatban és 9000-et a mezőgazdaságban. A vendéglátóipari fogyasztás részaránya 10%-ról 9%-ra csökkent, ami azt jelzi, hogy a vásárlók egy része az otthoni sörözés felé fordult.

Az export volumene 330 ezer hektoliter volt, ami a teljes piac mindössze 2,5%-át adta 2025-ben. A kivitel szintje az importtal ellentétben nem változott, stagnált az előző évhez képest.

Bumeránghatás

„A romániai sörszektor nem csupán magáról a termékről szól, hanem egy olyan gazdasági többszörözőről, amely szoros kapcsolatban áll az ország más fontos ágazataival. Éppen ezért a szövetség számára komoly figyelmeztető jel, hogy a piac a húszéves történelmi mélypont, a 14,4 millió hektoliter alá esett. A globális makrogazdasági környezet, a fogyasztói attitűd megváltozása és az adóterhek gyors növekedése bumeránghatást váltott ki: magasabb árakat, alacsonyabb fogyasztást és kevesebb állami bevételt eredményezett. Nem normális állapot, hogy kifizetődőbbé válik külföldről behozni a palackozott sört, mint itthon, helyi erőforrásokból előállítani. Állandóan figyeljük a folyamatokat, de a 2025-ös év negatív hatásai rendkívül súlyosak” – tette hozzá Constantin Bratu, a szövetség főigazgatója.

Romániában jelenleg 88 sörgyár üzemel, amelyek közül 76 mikrosörfőzde, és az ország megyéinek háromnegyedében jelen vannak. A gyártáshoz felhasznált alapanyagok 80%-a hazai termőföldekről származik, a belföldi gyártókapacitás pedig a piaci igények 95,5%-át képes kielégíteni.

Hírszerkesztő
(Nyitókép: freepik.com)