Az Erdélystat által nyilvánosságra hozott összesítés szerint a 2020-as érettségi vizsgákon országosan 107 213 diák szerzett oklevelet, a nyári vizsgaidőszak hivatalos sikerességi rátája 64,5%, az őszi pótérettségié pedig 34,1%. A magyar nyelven tanulók közül 4518-an vizsgáztak eredményesen, a sikerességi arányuk 62,1, illetve 32,1%.
Az elemzés újdonsága, hogy a nyári és az őszi vizsgaidőszak összevont eredményeit dolgozza fel. Az így kalkulált, a beiratkozók számához viszonyított sikerességi arány 2020-ban 77,2% volt az aktuális évfolyam nappali tagozatos diákjai körében. A magyarul tanulók esetében 74,9% — valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag.
Az Erdélystat elemzése rámutat: az alacsonyabb sikerességi ráta ellenére a magyar nyelven tanulók hasonló arányban szereztek érettségi diplomát, mint a teljes romániai diákpopuláció, a sikeresen érettségizők körében az arányuk 4,2%. Ennek magyarázata, hogy a magyarul érettségizők nagyobb arányban iratkoznak be, vesznek részt, illetve próbálkoznak ősszel is az érettségi vizsgán. A magyar diákok ilyen értelemben fokozatosan ledolgozzák hátrányukat, a gyengébb teljesítményt nagyobb motivációjuk és kitartásuk ellensúlyozza.
A magyar diákok teljesítményének értékelésében az elemzők számoltak azzal a diszkriminatív elvárással is, amely szerint a magyar tanulóknak a román anyanyelvűekkel azonos követelményű képzésben és vizsgán kell részt venniük. Ennek a hatásnak a kiszűrésére egy hipotetikus, elméleti számítást végeztek: a magyar tanulók esetében is csak három vizsgaeredmény (anyanyelv, kötelező és választható tantárgy) alapján számolták ki az érettségi átlagát. Így számolva a sikerességi arány 82,5%-ra emelkedett, az írásbeli jegyek átlaga 7,16-ról 7,52-re nőtt. Az egyenlő vizsgaelvárásokat feltételező elméleti modell alapján további 405 magyarul tanuló diáknak sikerülne diplomát szereznie (a beiratkozók 7,6%-ának), ők azok, akik kizárólag a román nyelv és irodalom vizsga miatt buknak meg.
A sikerességi arányok jelentősen eltérnek szakok szerint — mutat rá az Erdélystat elemzése. Az elméleti képzésben a sikerességi arány 88, a hivatási (vokacionális) képzésben 76, a szaklíceumi képzésben pedig 44% volt a magyarul tanuló, nappali tagozatos diákok körében. A magyar tagozatok lemaradása a filológiai, a szakközépiskolai, a művészeti és a sportosztályokban jelentős, azonban a természettudományi és a matematika-informatika profilú tanulók az országos átlag felett teljesítettek.

Iskoláink rangsora

Immár második alkalommal tette közzé a magyar tannyelvű osztályokkal működő középiskolák rangsorát az Erdélystat, így lehetőség adódik összevetni, hogy mely iskolák pozíciója javult, illetve romlott 2019 és 2020 között. Az első öt helyezett esetében is átrendeződés tapasztalható, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium két helyet javítva vette át a listavezetést, a második helyezett, a Székely Mikó Kollégium szintén két pozícióval került előbbre. A harmadik helyen lévő marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum két pozíciót rontott a 2019-es eredményéhez képest, illetve a negyedik helyre került a zilahi Silvania Főgimnázium magyar tagozata, amely az előző évben a második helyen állt. Jelentősen javította helyezését a besztercei Andrei Mureşanu Főgimnázium magyar tagozata, a 19. helyről került az 5. pozícióba. Ezekben a líceumokban minden beiratkozó diáknak sikerült az érettségi vizsgája, illetve az összesített átlaguk 8-as feletti volt.
A nagyobb (75 beiratkozó diák fölötti) magyar iskolák/tagozatok esetében a rangsorban legalább öt helyet javítók: a szovátai Domokos Kázmér Szakközépiskola (15 helyezést javított), a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola (+12 hely), a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium (+10 hely), a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium (+8 hely), a marosvásárhelyi Elektromaros Technológiai Líceum (+8 hely), illetve a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum (+7 hely).
A nagyobb (75 beiratkozó diák fölötti) magyar iskolák/tagozatok esetében a rangsorban legalább öt helyet visszaesők: a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum (32 hellyel került hátrébb), a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum (-14 hely), a baróti Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum (-10 hely), a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Technikai Kollégium (-7 hely), a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium (-6 hely).
A tavalyi toplistához képest a mostani adatok arra is lehetőséget adtak, hogy az Erdélystat munkatársai országos rangértékeket számítsanak az összevont nyári és őszi szesszió alapján a nem magyar tagozatok esetében is. Ahhoz, hogy a magyar iskolák/tagozatok a nem magyar (alapvetően román tannyelvű) iskolákkal/tagozatokkal összehasonlíthatók legyenek, a sikerességi arányt és az átlagot kiszámították minden romániai középiskola esetében. A vegyes (magyar, román, egyéb) tannyelvű iskolák kétszer szerepelnek ebben a rangsorban, külön a magyar és külön a nem magyar tagozatok eredményeivel. Az így képzett országos rangsor első háromszáz iskolája/tagozata között tizennyolc magyar iskola/tagozat van, az első százba a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum, illetve a zilahi Silvania Főgimnázium magyar tagozata került be.

Az érettségi csak egy mutató a sok közül

„Tisztában vagyunk azzal, hogy egy év adataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, és az olvasókat is óvnánk ettől. Az iskolákban gyengébb és erősebb évfolyamok követik egymást, egyik évben jobban sikerülnek a vizsgák, a másikban kevésbé. Ugyanígy fontos lenne ismerni az érettségire jogosultak számát osztályonként (mivel nem mindenki iratkozik be a vizsgára), és figyelembe lehetne venni a négy évvel ezelőtti felvételi eredményeket, amelyek segítségével az iskolák hozzáadott értéke is becsülhető lenne. Sajnos ezek az adatok — egyelőre — nem állnak rendelkezésünkre” — szögezi le az Erdélystat.
Azt is hozzáteszik, hogy nem gondolják, hogy az érettségi sikeressége az egyetlen mutatója egy oktatási intézmény minőségének, hiszen egy iskola rengeteg egyéb, nem könnyen mérhető és számszerűsíthető értéket ad a diákoknak, melyek függetlenek a tesztek eredményeitől, de a gyermekek későbbi életútja, sikeressége szempontjából esetleg sokkal meghatározóbbak. Ennek ellenére fontosnak tartották a rangsor elkészítését és közlését, mert az ilyen visszajelzések — még ha esetleg pontatlanok is —, ha másként nem, legalább az általuk kiváltott vitákon át egy színvonalasabb erdélyi magyar közoktatás felé vezethetnek.
Az Erdélystat honlapján érhető el a teljes elemzés és az iskolák rangsora.