Zömében BBTE-s biológusok, ökológusok szerepelnek annak a tanulmánynak a szerzőlistáján, mely arra a kérdésre keresett választ, hogy a madárvilágban az egészségi állapot tekintetében észlelhetők-e általános érvényű nemi alapú eltérések. A Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet égisze alatt működő Evolúciós Ökológia Kutatócsoport munkatársai, dr. Vincze Orsolya, dr. Vágási Csongor, Pénzes Janka, valamint dr. Pap Péter László mintegy 100 hazai madárfaj közel 2000 egyedétől gyűjtötték be a vizsgálatokhoz szükséges mintákat. A tanulmány az ökológiai kutatások terén élvonalba tartozó Ecology Letters folyóiratban jelent meg.

Az állatvilágban a hímek és nőstények jelentősen eltérhetnek egymástól halandóság, élettartam, a megbetegedések kockázata, valamint az egészségi állapot tekintetében. Az emberi faj esetében sincs ez másképp: a súlyos koronavírus-fertőzések gyakoribbak férfiaknál, a férfiak gyakrabban betegszenek meg fertőző betegségekben, daganatokban, és gyakrabban is halnak bele ezekbe, míg a nőknél nagyobb eséllyel alakulhatnak ki különböző autoimmun betegségek. Az emlősöknél, így az embernél is a nőstények hosszabb ideig élnek, mint a hímek. 

Egy fontos evolúcióbiológiai elmélet szerint a nemek közötti, halandóság- és élettartambeli különbségek a nemek közötti élettani, valamint egészségi állapot terén tapasztalható eltérésekből eredeztethetők. Az egészségi állapot terén megfigyelhető nemi alapú eltérések azonban kevéssé ismertek a vadon élő állatok esetében. A korábbi eredmények általában ellentmondásosak, gyakran kis fajszámon végzett összehasonlításokon alapulnak, vagy túl kevés egészségi állapotot leíró változót használnak. Az Evolúciós Ökológia Kutatócsoport által kezdeményezett kutatás ezeket a hiányosságokat szerette volna pótolni, ezért közel 100 Romániában honos madárfaj mintegy 2000 egyedétől gyűjtött mintáit 10 élettani változó alapján vizsgálta.
A kutatás homlokterében az a kérdés állt, hogy a madárvilágban az egészségi állapot tekintetében észlelhetők-e általánosan érvényes nemi alapú eltérések. A kérdés azért is érdekes, mert a madaraknál — az emlősökkel ellentétben — a hímek hosszabb életűek a tojóknál. Elképzelhető, hogy ennek hátterében a hímek jobb egészségi állapota áll?— merült fel a kutatókban.

Az eredmények azt mutatják, hogy kizárólag a fehérvérsejtszámban észlelhető különbség a hímek és a tojók között, ám a mérleg a nőstények javára billen. Tehát a madarak esetében — akárcsak az emlősöknél — a nőstények immunrendszere erősebb, mint a hímeké, ami nem magyarázza, miért rövidebb a tojók élettartama a hímekénél. Egyéb immunológiai paraméterekben, az antioxidánsszintben, illetve a sejtek károsodását mérő változókban nem mutatkoztak eltérések a nemek között.

A kutatás másik fő célja annak az elméletnek a tesztelése volt, miszerint az eltérő nemi szerepek okozzák az egészségi állapot terén tapasztalható nemi alapú különbségeket. E feltételezés mögött az az érvelés húzódik meg, hogy a hímek többet harcolnak egymással a szaporodás érdekében, míg a nőstények/tojók többet gondozzák az utódokat. Az eredmények azonban nem támasztják alá, hogy a nemi szerepek terén észlelhető efféle különbségek volnának a fő forrásai azoknak a fiziológiai eltéréseknek, melyek meghatározók a különböző nemű egyedek egészségi állapotára nézvést. 
Összességében tehát megállapítható, hogy az evolúcióbiológiának az a fejezete, mely a madárvilágban a halandóság- és élettartambeli eltérések forrását nemi bontásban vizsgálja, még korántsem zárult le, ugyanakkor két zsákutcát már egészen biztosan elkerülhetnek a jövőbeli kutatások, ebben pedig kiemelkedően fontos szerepet játszott a BBTE Evolúciós Ökológia Kutatócsoportja. SZFÚ