A hideg kirázza a szatmári polgármestereket, akárhányszor valamely állami hatóság engedélyére van szükség ahhoz, hogy meg lehessen csinálni egy kapavágást is akár, mert a legtöbb hatósági engedély megszerzéséhez egy másik hatóság engedélyére van szükség, és mire a másik megvan, lejár az első.

A bürokrácia útvesztőiben történt kalandjairól számolt be három fontos megyeszékhelyi beruházás kapcsán is a szatmárnémeti polgármester, de adhatott volna ilyen — vagy még kacifántosabb — beszámolót bármelyik másik polgármestere a megyének. Kereskényi Gábor az egyik legutóbbi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy miért késnek hónapokat, sőt, éveket olyan beruházások, mint a főtérről induló gyalogoshíd, a város belterületén, a töltésen húzódó bicikliút vagy épp a régi főtér felújítása. Több mint hét éve került először szóba a két híd közötti ártérszépítés, amiről most nem volt ugyan szó, de minden bizonnyal ez a fejlesztés is a bürokrácia útvesztőiben tévelyeg.

Aktasétáltatás

A gyalogoshíd és a töltési bicikliút ügye a vízügyi igazgatóság irodáiban rostokol, mutatott rá Kereskényi; az erre a hatóságra tartozó dokumentáció kálváriája azzal kezdődik, hogy a város elkészíti, majd leadja a szatmári vízügynél. Ennek a megyei igazgatóságnak jóváhagyási vagy elutasítási jogköre nincs, mégis pár hónapig kotlik rajta, átnézi, hümmög, körbejárja, teszi-veszi, majd továbbküldi a regionális igazgatósághoz Kolozsvárra. A Kolozs megyeieknek sem tisztük elbírálni a szatmárnémeti terveket, mégis pár hónapig olvasgatják, véleményezik, gyűléseket tartanak átbeszélni ezt. Van, hogy bekérnek egy-egy újabb papírt, kiegészítést vagy magyarázatot, de van, hogy nem kérnek semmit. Mikor megunják a dolgot, becsukják a dossziét, és továbbküldik Bukarestbe. Na itt már döntésképes emberek ülnek, de nem ám úgy megy a dolog, hogy két-három illetékes átnézi, hogy mit is kér ez a távoli kisváros, hanem igazgatótanácsi gyűlést kell összehívni, amelyik ha végül beleegyezik a dologba, nem a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalba küldi el a papírt, hanem Kolozsvárra, ahol megint nézegetik, olvasgatják, hümmögnek rá. Mikor már eleget ült ott, elküldik a szatmári vízügyi igazgatósághoz, ahol megint hónapokig vissza van tartva az engedély, míg végül észbe kap valaki, hogy oda kellene adni a címzettnek.

Hátrányos mindenkinek

És jelen esetben a városnak egy olyan kérvényéről van szó, amelyikben azt az egyszerű dolgot kéri a Szamos-töltésért és az ártérért felelő vízügyi hatóságtól, hogy engedélyezze, hogy különféle munkagépek haladjanak át a töltésen, mozogjanak, tartózkodjanak, állomásozzanak és dolgozzanak az ártérben. „Én ezt a fajta hozzáállást egy állami hatóság közérdekkel szembeni packázásának fogom fel, és ilyen közhivatal és közhivatal közötti nem együttműködést tapasztalva nem csodálkozom, hogy alig van sikeres EU-s pályázat az országban” — szögezte le Kereskényi.

Princz Csaba