A koronavírus-járvány 2021 tavaszára tehető harmadik hulláma kisebb visszaesést okozott a romániai gazdasági mobilitásra, mint az első két hullám. Az erdélyi mobilitási mutatók júniusban kevéssel, de már meghaladták a járvány előtti szintet — derül ki az Erdélystat közleményéből. Az erdélyi statisztikai szolgálat elemzői szerint a hatásos, koronavírus elleni vakcina megjelenésének köszönhetően a harmadik hullámban az egészségügyi érintettség alacsonyabb volt, valamint az oltási kampány felpörgése és a járvány szezonális jellege csillapította a járvány intenzitását, ezáltal elhozva a „gazdaság tavaszát”.

A harmadik hullám során Románia és Erdély gazdasági mobilitási mutatója hasonló képet mutatott, viszont Erdélyben mindig egy kicsit nagyobb gazdasági mobilitást sikerült elérni. A májusi járványi lázításoknak köszönhetően júniusban országszinten ugyan még volt egy 1,1 százalékos elmaradás, de Erdélyben már 1,5 százalékkal sikerült meghaladni az alapállapotot, azaz a gazdasági aktivitás elérte a járvány kitörése előtti, 2020. januári szintet.

Erdély régióin belül leginkább Közép-Erdély, míg legkevésbé Székelyföld mobilitása maradt el az alapállapottól. Közép-Erdély májusban 8,4 százalékkal maradt el a járvány előtti szinttől, viszont ez lényegesen jobb érték, mint a januári 30,5 százalékos csökkenés. Júniusra ez mérséklődött, az elmaradás már csak 1,3 százalékos, viszont Erdélyen belül még mindig ez a legalacsonyabb érték. A közép-erdélyi helyzet Kolozsvár gazdasági súlyával magyarázható, amire erőteljes hatással voltak a járványügyi intézkedések: az egyetemisták otthonról tanultak, sok vállalat továbbra is fenntartotta az otthoni munkavégzést. Közép-Erdéllyel ellentétben Székelyföld gazdasági mobilitása végig a többi erdélyi régió fölött helyezkedett el, májusban 5,9 százalékkal sikerült meghaladnia az alapállapotot is, júniusra pedig elérte a 12,4 százalékos növekedést.

Hogy állnak a megyék?

Annak érdekében, hogy részletesebb képet kaphassunk az erdélyi gazdasági mobilitás alakulásáról, az index változását megyei szintre lebontva is megvizsgálták az Erdélystat szakemberei. Néhány megye tendenciózusan az országos átlag alatt helyezkedik el, ezek Kolozs és Temes megyék, de márciustól Szeben megye is ide sorolható. Az első hullám alatt szintén ezekben a megyékben, valamint Brassó megyében volt látható a legnagyobb visszaesés a gazdasági mobilitásban.

Ezzel szemben Kovászna, Krassó-Szörény, Hargita, Szilágy és Maros már májusban meghaladta a járvány előtti szintet, míg Máramaros és Beszterce-Naszód megye kis híján elérte azt. Májusban Fehér megye már gyakorlatilag elérte az alapállapotot, csak 0,6 százalékos lemaradása volt. Az összes megye közül Kovászna megye gazdasági mobilitása haladta meg a leghamarabb és a leginkább a 2020. januári szintet, igazából már áprilisban csupán 5,3 százalékos mínuszban volt, de májusra elérte a 8,9 százalékos többletet, ami júniusra 15,6 százalékra gyarapodott. A megye gazdasági mobilitása az első hullám után is nagyon gyorsan elkezdett visszatérni, egyike volt azon kevés megyéknek, ahol a 2020. májusi mobilitás csökkenése 30 százalék alatt volt. A Hargita megyében látható gyors májusi visszapattanás részben a járványügyi szabályozások mellett megtartott csíksomlyói búcsúnak köszönhető.

Júniusban — Kovászna megyéhez hasonlóan — Krassó-Szörény (14,2 százalék) és Hargita megye (10,3 százalék) gazdasági mobilitása is nagyon látványosan növekedett. Szilágy megye 9,8 százalékos, Maros megye 8,3 százalékos és Fehér megye 8,2 százalékos júniusi növekedése szintén említésre méltó. Júniusban már csak két megye maradt el látványosabban, ezek Temes és Kolozs megyék, mindkettő több mint 8,5 százalékkal volt az alapállapot alatt. Szatmár megyében egyébként a gazdasági mobilitási mutató májusban és júniusban is elmaradt az erdélyi átlagtól: májusban mínusz 6,6 százalékos volt, júniusban pedig elérte a 0,8 százalékos többletet, eközben a májusi erdélyi átlag mínusz 5,2, míg a júniusi 1,5 százalékos növekedés.

A megyeszékhelyek gazdasági súlya a mobilitási mutatóban is tetten érhető, leginkább Temes megye esetében szemléletes. Temes megyében a gazdasági mobilitás márciusban az országos trenddel ellentétben csökkent, sőt, igazából a 2020. márciusi érték alá esett 5 százalékkal. A legfőbb ok Temesvár vörös járványügyi besorolása volt, amely március 8. és 31. között volt érvényben. Ebben a több mint három hétben minden üzlet 18 órakor zárt, és 20 óra után csak nagyon indokolt esetben, saját felelősségre kitöltött nyilatkozattal lehetett elhagyni a lakásokat.

Azokban a megyékben, ahol a megyeszékhely jellemzően sárga besorolás alá került (például Brassó – Brassó megye, Gyulafehérvár – Fehér megye stb.), márciusban szintén megtorpant a gazdasági mobilitás növekedése. Ezek a lokális intézkedések ugyan szükségesek voltak a lakosok egészségének megőrzése miatt, valamint az egészségügyi kapacitások meghaladását elkerülendő, viszont a gazdasági aktivitást igencsak visszavetették.

A májusi megyei helyzetkép ugyan még jellemzően negatív számokat mutatott, de bizakodásra adott okot, hogy már öt megyének sikerült meghaladnia a járvány előtti, januári gazdasági mobilitást. Kovászna, Krassó-Szörény, Hargita, Szilágy és Maros megye gazdasága — kissé sarkosan fogalmazva — májusban visszatért a járvány előtti szintre, azaz az alapállapothoz. A derűlátást az is biztosította, hogy számos további megye, pontosabban Fehér, Máramaros, Beszterce-Naszód, Arad és Bihar is megközelítette már az alapállapotot.

Júniusra az erdélyi gazdasági mobilitási térkép már számos megyében mutat pozitív változást, aminek kedvező hatását valószínűleg már saját bőrünkön is érezzük. Úgy tűnik, hogy az egészségügyi válság lassan megoldódni látszik (bár ezt a koronavírus mutációi még visszafordíthatják), aminek természetesen pozitív hatása van és lesz a gazdasági életre is.

A teljes elemzés az erdelystat.ro honlapon olvasható. SZFÚ