A belügyminisztérium által közölt adatok rámutatnak a tanügyben tapasztalható katasztrofális állapotokra, fogalmaz szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI). A több mint 25 ezer oktatási intézményből 4000 tűzvédelmi engedély nélkül működik, 14 tanintézményben télvíz idején sincs megoldva a fűtés, 583 iskolai mikrobusz hibás, és több mint 11 ezer oktatási intézmény esetében nem biztosított az őrző-védő szolgálat; ezek a belügyminisztérium által közölt legfrissebb adatok. Ez csak egy része a számoknak, melyek alátámasztják a romániai tanügyi rendszer krónikus alulfinanszírozottságát és az elmúlt évben az országot irányító kormányok érdektelenségét az ágazat iránt, írja közleményében az érdekvédelmi szervezet.

A FSLI minden évben felhívta az érintettek figyelmét a tanügyben tapasztalható katasztrofális állapotokra, melyeket az alulfinanszírozás generál, és számtalanszor kérte a kormányt, hogy biztosítson megfelelő pénzalapot annak érdekében, hogy a diákok és a pedagógusok decens körülmények között tanulhassanak, illetve taníthassanak az oktatási intézményekben. Ezek a számok, amelyeket Lucian Bode belügyminiszter közölt az általa vezetett minisztérium honlapján, már nem kell hogy meglepők legyenek, hiszen egyik tanévről a másikra gurulnak.

„Most is felhívjuk a kormány és a parlamenti képviselők figyelmét az oktatási rendszer realitásaira, melyek sokkal sötétebb képet festenek, mint amit a számok tükröznek. Emlékeztetni szeretnénk mindenkit arra, hogy az országban van több mint 800 iskola, ahol a mellékhelyiség az udvaron található, és vezetékes vízzel, illetve kanalizálással sincsenek ellátva; vannak olyan tanintézmények, amelyek olyan épületekben működnek, amelyek évek óta nem voltak felújítva, olyan fizika-, informatika-, kémialaboratóriummal rendelkeznek, melyek egyáltalán nincsenek felszerelve, nincs internet-hozzáférésük; olyan óvodák, melyek régi iskolai bútorzattal vannak felszerelve, vagy amelyeknek nincsenek modern didaktikai eszközeik, olyan iskolai könyvtárak, melyek évek óta nem kaptak pénzalapot új könyvek vásárlására. Itt kihangsúlyoznánk a kevés didaktikai és nem didaktikai kisegítő személyzetet a legtöbb iskolában, illetve a túlméretezett osztályokat, esetenként 35-nél is több gyerek jár egy-egy osztályközösségbe” — fogalmaz a FSLI közleménye.

„Az oktatásba történő befektetés nem egy szeszély, sok iskola esetén elengedhetetlen. El tudják képzelni, mit jelent a tűzvédelmi engedély hiánya olyan körülmények között, amikor hasonló helyzetben levő kórházak esetén igazi tragédiák szemtanúi lehettünk? Vagy mennyire veszélyesek az iskolai buszok fékrendszer nélkül vagy egyéb műszaki meghibásodással? Tragédiák kell történjenek az oktatási rendszerben is, hogy a dolgokat komolyan vegyék? Ki viseli ezt a felelősséget a vállán, mert most csak demonstrációkat látunk — számokat közlünk, dicsekedünk, hogy elemzéseket és jelentéseket készítünk, kiállunk a sajtó elé, majd bejelentjük, hogy a költségvetés egyetlen évben sem engedi meg a beruházásokat ezen ágazatban. Vannak alternatív források is, hogy befektessünk az oktatásba, az állami költségvetésen kívül, például a nemzeti helyreállítási és rugalmassági terv (PNRR), amelynek költségvetése kb. 30 millió euró. Az oktatás iránt elkötelezett kormány azt kellene kérje, hogy ennek az összegnek több mint 10 százalékát fordítsák az oktatásra, és nem 3 százalékot, ahogyan azt az Orban-kormány javasolta. A belügyminiszter által közölt adatok abban az időszakban érkeztek, amikor az idei központi költségvetés tervezetén dolgoznak, és nem hivatalos információk alapján az oktatás a GDP 2,5 százalékát kapná. Egy ilyen költségvetés eltávolítaná Romániát az EU tagállamaitól, ahol átlagosan a GDP 5 százalékát fordítják az oktatásra, és megerősítené Románia 'dicsőséges' útját a harmadik világ felé” — nyilatkozta Simion Hancescu, a FSLI elnöke.

Sógor Beáta