Tavaly ősszel közel hatvan, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem által koordinált kutatási projekt részesült támogatásban az UEFISCDI (Felsőoktatási Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap) keretéből. Ezek közül tizenhármat vezetnek az egyetem magyar tagozatán oktató-kutató szakemberek. A nyertes PD (posztdoktori), PED (kísérleti-demonstratív), TE (fiatal kutatócsoport létrejöttét támogató), valamint Norvég Alap típusú kutatási projektek megvalósítása 2022-ig esedékes. Interjúsorozat keretében a BBTE-s vonatkozású projektek vezetőit kérdeztük az általuk vezetett kutatások tétjeiről, nóvumairól, a várható eredmények felhasználási lehetőségeiről. Mikrointerjú-sorozatunk következő részében dr. Rácz Béla-Gergely, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusa számol be posztdoktori kutatási projektjéről, amely a multinacionális vállalatok technológiai innovációtranszfereibe nyújt betekintést a romániai leányvállalatok teljesítményének javítása érdekében. Dr. Rácz Béla-Gergellyel Serestély Zalán beszélgetett.

— Melyek a projekt fontosabb célkitűzései, és miben ragadható meg az újdonsága?

— A projekt legfontosabb célja annak vizsgálata, hogy a technológiai innováció adta lehetőségek miként hatnak a multinacionális vállalatok romániai termelőegységeire. A multinacionális termelővállalatok a legtöbb esetben azért hoztak létre újabb termelőegységeket a fejlődő országokban, mert ott jelentősen olcsóbb volt a (főként alacsony képzettségű) munkaerő. A technológiai innováció viszonylagos hozzáférhetősége, illetve az Ipar 4.0 adta lehetőségek azonban már sok esetben képesek felváltani az olcsó összeszerelőmunkát, így egyre inkább a — szintén olcsóbb — mérnöki és informatikai munkára tevődik át a hangsúly Kelet-Európában is. Miközben a szakirodalomban sok szó esik arról, hogy a technológiai innováció hogyan hat a gyárak teljesítményére, kevés kutatás foglalkozik azzal, hogy miként lehet sikeresen átadni egy fejlett országban felgyűlt technológiai innovációt egy fejlődő ország gyáregységeibe. Ha a fejlődő országokban (és így Romániában is) a gyáregységek ki tudják használni a jól képzett és viszonylag olcsó mérnöki és informatikai humánerőforrást, és sikeresen tudják transzferálni a technológiai innovációkat, azzal a multinacionális vállalatok és a fejlődő gazdaságok is sokat nyerhetnek.

— Milyen tudományterületeken zajlik, milyen tudományterületeket kapcsol össze a kutatás?

— Az operációkutatás, termelésmenedzsment és tudásmenedzsment tudományterületeken zajlik a kutatás, de összekapcsolódik a humánerőforrás-menedzsmenttel is.

— Milyen relevanciával bírnak, milyen területeken alkalmazhatók a projekt várható eredményei?

— Fő kutatási célunk az, hogy mélyebb betekintést nyújtsunk a multinacionális vállalatok technológiai innovációtranszfereibe a helyi leányvállalatok teljesítményének javítása érdekében, valamint hogy meghatározzuk azokat a módszereket, amelyek hozzájárulhatnak a hosszú távú és fenntartható technológiai fejlesztésekhez.
Ez a célkitűzés Románia számára azért releváns, mert ha meg tudjuk határozni a technológiai innováció transzfereinek legjobb gyakorlatait, akkor azzal nem csak a multinacionális gyártóegységek romániai leányvállalatainak lehet növelni a termelési és gazdasági teljesítményét, hanem az ország egészének gazdaságára is pozitív hatással lehet.

SZFÚ