Leginkább (az idei év káreseteinek 40%-ában) csőtörés, eláztatás miatt fizetett a biztosító azoknak a lakástulajdonosoknak, akik fakultatív ingatlanbiztosítást kötöttek otthonukra.

A Romániai Biztosítótársaságok Országos Szövetsége (UNSAR) által elkészíttetett felmérés értelmében a fakultatív ingatlanbiztosítással rendelkező ház-lakás tulajdonosok idei káreseteinek majdnem felénél (40%) csőtörés és eláztatás miatt fizetett a biztosító. Az összesítés kapcsán Adrian Marin UNSAR-elnök ismételten hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a kötelező lakásbiztosítás mellett az ingatlantulajdonosok fakultatív lakásbiztosítást is kössenek — legfőképp saját érdekükben, ugyanis utóbbi biztosítással fedezni tudnak olyan nagyobb kiadást is, mint a csőtörés, tűz és vihar okozta károk helyreállítása, míg a kötelező lakásbiztosítás csak a földrengés, árvíz és földcsuszamlás okozta károkat téríti meg legtöbb 10 000, illetve 20 000 euró értékben. Egyébként a felmérésből kiderült az is: bár tíz lakosból heten kimondottan aggódnak amiatt, hogy ingatlanjukban esetleg tűz üt ki, vihar okoz kárt benne, vagy szomszédjuk áztatja el akár csőtörés, akár nyitva felejtett vízcsap okán, mégsem sietnek fakultatív ingatlanbiztosítást kötni, a lakások kevesebb mint 20 százaléka biztosított — ezen a téren a hatodik helyet foglalva el az EU közép- és kelet-európai országai között. S annak ellenére, hogy ez a százalékarány valóban elég alacsony, mégis jelentős növekedést könyvelhet el idén a biztosítások piaca, beleértve természetesen az ingatlanokra vonatkozó szegmenst is — a lakásbiztosítások piaca 6 százalékkal nőtt, ezen belül a fakultatív biztosítások díjbevétele 7 százalékkal, a kötelező lakásbiztosításoké pedig 4 százalékkal emelkedett, de szintén jelentős, 8,4 százalékos növekedést könyvelhetett el tűz- és elemikár-biztosítások piaca is.

Nem fölösleges pénzkidobás

Bár sokan aggódnak otthonuk épségéért, mégis csak nagyon kevesen kötik meg a kötelező ingatlanbiztosítást, a lényegesen gyakoribb (és mindennapibb) szerencsétlenségek miatti kárigényeket fedező, fakultatív ingatlanbiztosítást pedig még kevesebben.

Rossz szomszédság török átok — tartja a régi mondás, de még a legjobb szomszédi viszony mellett is történhetnek mindkét vagy több felet érintő kellemetlen „balesetek”, főleg a tömbházakban. Elég csak a leggyakoribbnak minősülő, nyitva felejtett vízcsap miatti eláztatást vagy a csőtörést említeni, amikor a nyomok eltüntetése (legyen szó akár csak a konyha, fürdőszoba mennyezetének újrameszeléséről, vagy súlyosabb esetben az egész helyiség kifestéséről) jelentős összegbe kerül — nem véletlen, hogy az idei év káreseteinek 40 százalékánál csőtörés, eláztatás miatt fizetett a biztosító. Még ennél is súlyosabb anyagi károkat tud okozni a felügyelet nélkül hagyott mosógép (majd' minden esetben a centrifugázási fázisban), a meghibásodott hosszabbító, rossz biztosíték miatt felcsapó és gyorsan továbbterjedő láng, no meg a valóban kivédhetetlen viharkárok (a hátunk mögött hagyott kora nyár orkánszerű széllökésekkel, jégesőkkel fűszerezett, hirtelen kialakult viharai mondhatni mintaszerűen mutatták be, mire képes a tomboló természet). Ám mindezen, bárhol, bármikor, bárkivel megtörténhető szerencsétlenségek ellenére az ingatlantulajdonosok alig töredéke köt fakultatív biztosítást lakására, otthonára — van, aki úgy hiszi, hogy vele, pontosabban házával soha semmiféle baj nem történhet; van, aki elismeri ugyan a veszély lehetőségét, de a pénzt, a biztosítási összeget sajnálja úgymond „fölöslegesen kiadni”, és sokan vannak, akik megkötik a kötelező lakásbiztosítást, és azzal letudják a bebiztosítást. Pedig a kettő nem helyettesíti, sokkal inkább kiegészíti egymást, hiszen a fakultatív biztosítás elsősorban a sokkal gyakoribb víz-, tűz- és viharkárokat téríti meg (de természetesen e három fő vészhelyzet mellett még számtalan egyéb kárlehetőség is belefoglaltathatik a szerződésbe, a biztosítótársaság ajánlatpalettájának függvényében), míg a kötelező lakásbiztosítás csak és kimondottan a nagy volumenű elemi csapások (földrengés, árvíz és földcsuszamlás) okozta károkat téríti meg bizonyos összegek között. Azt azonban fontos tudni: a biztosítótársaságoknak tilos fakultatív biztosítást kötniük olyan lakásra, amely nem rendelkezik kötelező biztosítással. Pár éve a Katasztrófaellenes Biztosítási Csoport (PAID) is köthet kötelező lakásbiztosítást, és ez is tartja nyilván, pontosabban összesíti, hogy a romániai ingatlanok mekkora százalékban vannak kötelezően biztosítva — nem túl nagy arányban, ugyanis az országban található közel 9 millió ingatlanból alig 2 millióra kötötték meg a kötelező biztosítást tulajdonosaik (a Szatmár megyében található ingatlanok közel 20 százaléka biztosított), s bár a vidéki települések inkább ki vannak téve az elemi csapásoknak, természeti katasztrófáknak, a biztosított ingatlanok majd' 80%-a városokban található. A kötelező biztosítást két építménytípusra lehet megkötni: az A kategóriába tartozó, betonból vagy téglából készült ingatlanokra (ebben az esetben a biztosítás díja 20 euró), valamint a B kategóriába tartozó, deszkából vagy agyagból épített ingatlanokra (itt a biztosítás díja 10 euró). A PAID természeti katasztrófa esetén legtöbb 10 000 euró kártérítést fizet a B kategóriájú, míg legtöbb 20 000 eurót az A kategóriájú ingatlanokat ért kár után.

Szabó Kinga Mária