Aki a földből, mezőgazdaságból él, annak nyáridőn nemigen van alkalma a szórakozásra, hiszen „valami dolog mindig van” — főleg olyan vidéken, amely messze földön híres dinnyéjéről és zöldségeiről, mint Piskolt.

De épp a folyamatos és fáradságos munka miatt érdemelnek meg a község lakói egy napot, egy ünnepet, amikor félreteszik a gondokat, a termés mennyisége, minősége, a túl sok vagy épp túl kevés eső miatti aggodalmakat, és szórakoznak, jóízűen-ráérősen beszélgetve a sörsátrak asztalainál és a padokon. Nagyon sokan gyűltek össze az idei Zöldségtermesztők Napjának (amelyre szépszámú küldöttség érkezett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Nyírségben, Nyírbátortól délre található testvértelepülésről, Piricséről is) a megnyitójára vasárnap kora délután, s a különböző felekezetek egyházi áldásait követően elsőként Varga Cosmin köszöntötte az egybegyűlteket, majd egymást követve üdvözölték a zöldségtermesztőket a politikai pártok megyei vezetői — a felszólalók sorát záró Kovács Endre alpolgármester rövidre fogta, hogy kezdődhessen végre a szórakozás, arra biztatva a termelőket, legalább egy délután erejéig felejtsék el a munkát és az értékesítési nehézségeket.

Ám ünnepség ide vagy oda, az idei furcsa időjárás Piskolton sem tagadta meg önmagát: tintalila felhők tömörültek az égen, és orkánszerű, viharos szél kavarta a port, olyannyira, hogy meg is kellett szakítani a színpadi műsor-összeállítást, a szervezők pedig arra kértek mindenkit, húzódjon „fedezékbe” — égszakadás nem történt, a viharos szél is csillapodott, s a bő másfél órás kényszerszünetet követően az eredeti műsorrendnek megfelelően folytatódott a rendezvény a legkülönfélébb táncstílusokat és dallamokat felvonultató előadásokkal.