Románia és Magyarország lakosai fogyasztják a legkevesebb zöldséget az Európai Unióban. Márpedig a zöldségek egészséges táplálékforrást jelentenek, alacsony a kalóriatartalmuk, és tele vannak vitaminokkal. Naponta 400 g zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztani.

A magyarországi lakosság alig 30 százaléka, míg a romániaiak 41 százaléka fogyaszt naponta zöldségeket, ezzel pedig az utolsó előtti helyen állunk az Európai Unióban. Az írek, a belgák és az olaszok eszik a legtöbb zöldséget, itt a lakosok több mint háromnegyede napi legalább egy alkalommal beiktatja ezeket az étkezésébe, míg az uniós átlag 64 százalék.

Ha egészségesen akarunk táplálkozni, a zöldségek mellett friss gyümölcsöket is érdemes fogyasztani, melyek lehetnek akár egy főétkezés részei vagy nassolnivalók. Sok vitaminhoz, ásványi anyaghoz, rosthoz és némi energiához — főként cukor formájában — juttatnak hozzá bennünket, valamint bizonyos kisebb alkotóelemekhez, úgynevezett fitokemikáliákhoz, avagy másodlagos növényi termékekhez, amelyek jótékony hatással bírnak egészségünkre. Epidemiológiai tanulmányok kapcsolatot mutattak ki a nagy mértékű gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a krónikus betegségek kockázatának csökkenése között, különösen a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos típusú daganatos megbetegedések, mint a száj-, a garat-, a gége-, a nyelőcső-, a gyomor- és a tüdődaganat esetén.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napi minimum 400 g zöldség és gyümölcs bevitelét javasolja, és ebbe nem számítja bele a burgonyát és más keményítőtartalmú gumós növényeket. Európában az ajánlások országonként változnak: általában összhangban vannak a WHO ajánlásával, de van olyan ország, például Dánia, ami nagyobb mennyiséget, napi minimum 600 g-ot javasol. Az európaiak többsége nem éri el a WHO által ajánlott zöldség- és gyümölcsbeviteli értéket. Mivel a javasolt mennyiségű gyümölcs és zöldség fogyasztása segít biztosítani az egészséget és megelőzni a betegségeket, alacsony bevitel esetén az egészségre nézve negatív következményekkel lehet számolni. A WHO becslése szerint az elégtelen gyümölcs- és zöldségbevitel felelős világszerte a gyomor- és bélrendszeri daganatok miatti halálozások 14%-áért, az ischaemiás szívbetegségek miatti halálozások 11%-áért és a stroke okozta halálozások 9%-áért.

Az alvás is nyugodtabb lehet, és az ideális testsúly is könnyebben megőrizhető, ha az esti étkezések során könnyebb ételeket választunk, vacsorára ezért ideális, ha önmagában vagy köretként zöldségeket fogyasztunk. Készíthetünk nyers zöldségekből salátát, főzhetünk főzeléket, de grillezhetünk, párolhatunk is. A párolás során ugyan a zöldségek vitamintartalma némileg csökken, de annak, akinek panaszai vannak az emésztésével, puffadásra hajlamos, mégis ez az elkészítési mód javasolható.

Tippek a mindennapi zöldség- és gyümölcsfogyasztáshoz

Fogyasszunk minden étkezés — reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora — alkalmával zöldséget vagy gyümölcsöt, így biztosan fedezni tudjuk az ajánlásnak megfelelő napi 600 grammos mennyiséget.

A napi elfogyasztott zöldség-gyümölcs mennyiségből legalább egy adag friss vagy nyers legyen!

Lehetőség szerint fogyasszunk friss, idényjellegű gyümölcs- és zöldségféléket, de ne feledjük, hogy a gyorsfagyasztott és a konzervtermékek, valamint a savanyúságok is beleszámítanak a napi fogyasztásunkba, hiszen ezek is értékes tápanyagtartalommal rendelkeznek.

Fogyasszunk rendszeresen száraz hüvelyeseket — például bab, lencse, csicseriborsó — levesnek, főzeléknek, köretnek, salátának, krémnek elkészítve.

Fogyasztás előtt mindig alaposan mossuk meg a gyümölcsöket és zöldségeket! Ha a héjuk nem okoz problémát, akkor ne hámozzuk meg őket, mert abban jelentős mennyiségű értékes rost található.