Elfogadták: táblákkal kell jelezni a sebességmérő radarral ellátott rendőrautók jelenlétét az országutakon és tilos lesz „civil” gépkocsikból lecsapni a mit sem sejtő gyorshajtókra. Kétkedve szemlélik az új radarozási szabályozást a közlekedésrendészek, gyakorlati (táblázási) kivitelezését pedig nagyon nem látják még.

Örök s nem egyszer heves vitatéma a Romániában alkalmazott sebességhatárok értéke s a legtöbb gyorshajtó (tisztelet a kivételnek) a közúti infrastruktúra hiányával magyarázza, miért is volt kénytelen alaposabban a gázpedálra taposni (hosszú az út, időpontra ott kell lenni, sok a lakott település, ahol ugye 50-el illenék cammogni, na de kinek van ideje arra, stb). A hiánnyal kapcsolatban természetesen igazuk van, ám az mégsem teljes mentség vagy ok a száguldozásra — arról már nem is beszélve, hogy azon kevés és rövid autópályaszakaszon, amellyel rendelkezünk, az egyre nagyobb számú gyorshajtók 190-200 km/óránál nem adják alább, de a 230-240-es sebességgel beradarozott pilóta sem számít kirívó esetnek sajnos. Nos, hamarosan már nem kell azon töprengjenek a gyorshajtók, vajon bemérték-e őket útközben valahol, ugyanis a képviselőház döntő fórumként elfogadta azt a KRESZ-módosítást, amelynek értelmében táblákkal kell jelezni a sebességmérő radarral ellátott rendőrautók jelenlétét az országutakon, a táblákat pedig lakott településen belül 500–1000, azon kívül 2000 - 4000 méterrel a radarozó rendőrautók előtt kell kihelyeznie az útkezelő hatóságnak a rendőrség kérésére. Egy másik cikkely előírja azt is, hogy a rendőrautókat megfelelőképpen feliratozni kell, ezzel véget vetve annak a gyakorlatnak, hogy „civil” gépkocsikból csapnak le a mit sem sejtő száguldozókra, s az egy kilométerre is „ellövő” (bemérő) pisztoly típusú sebességmérő radart használó rendőrök ezentúl nem távolodhatnak el 10 méternél nagyobb távolságra a megfelelőképpen feliratozott rendőrautótól. A módosítás kezdeményezője szerint — s ezzel a tervezetet megvitató szakbizottságok is egyet értettek —, az új szabályozás jelentősen csökkenti majd a gyorshajtásokat s ezáltal a baleseteket is. A kitáblázott radarozott útszakaszokon valószínűleg — na de a táblák előtt és után?

Sajnos tény: a gyorshajtás Romániában, akárcsak Európa-szerte, a közutak „legfőbb gyilkosa”, ugyanakkor a sebességhatár túllépése egyike a társadalom által leginkább elfogadott és elnézett, már-már természetesnek tartott közlekedési szabálysértéseinek — a gázpedált ész nélkül taposó (vagy nagyon sok esetben „alacsonyan repülő”) járművezetők megfékezésére szinte csak egyetlen eszköz áll(t) a közlekedésrendészek rendelkezésére: a nyílt vagy rejtett radarozás. A tegnap elfogadott KRESZ-módosítás ugyanis igencsak behatárolja a radarozási lehetőségeket , hiszen táblákkal kell majd jelezni a sebességmérő radarral ellátott rendőrautók jelenlétét az országutakon és tilos lesz „civil” gépkocsikból lecsapni a mit sem sejtő gyorshajtókra. A módosítás ötletgazdái azzal indokolták a változtatások szükségességét, hogy így sokkal inkább megelőzhetőek lesznek a balesetek, és sikeresebben lehet a felelősségteljes járművezetői magatartást kialakítani — hiszen a jelenleg alkalmazott rendszer nem bizonyul elég hatékonynak, a balesetek száma nem csökken s a halálos áldozatok számát tekintve már jó ideje az EU-s rangsor élén állunk. „Ezzel az új rendszerrel talán a sofőrök zöme észre tér — meg kell tanulni a közlekedési kultúrát, a szabályok betartását s ehhez az is hozzá tartozik, hogy az 5 %–knyi rendbontó, gyorshajtó miatt ne a 95 %–knyi rendesen közlekedő féljen; ne azért tartsák be a sebességhatárt, hogy ne mérje be őket a radar s ne fizessenek bírságot, hanem mert úgy biztonságos.” – mondja lapunk megkeresésére Benedek Zakariás képviselő, a módosítást megvitató különbizottság tagja.

A szatmári közlekedésrendészek kétkedve ingatják a fejüket s óvatosan fogalmaznak — abban egyet értenek, hogy felelősségteljes közlekedésre kell(ene) nevelni mindenkit (tegnap például egy 72 éves bácsit mértek be 127 km/órás sebességgel) és azt is aláírják, a „fenyegetés” nem mindig a legjobb módszer a szabályok betartatására, viszont az új törvény gyakorlati kivitelezését nagyon nem látják még. A radarral ellátott rendőrkocsik jelenlétére figyelmeztető táblát ugyanis lakott településen belül 500–1000, azon kívül 2000 - 4000 méterrel a radarozó rendőrautók előtt kell kihelyeznie az útkezelő hatóságnak a rendőrség kérésére. „Ha lenne mondjuk 50 egységünk, akik minden nap ugyanazokon az útszakaszokon állnak ki, akkor még el tudom képzelni gyakorlatban a táblakihelyezést — de hat egységünk összesen van Szatmár megye egész területére, igyekszünk váltogatva a legveszélyesebb útszakaszokon kint állni, illetve azokon, melyekről tudjuk, hogy például hétvégén nagy forgalmat bonyolítanak le. Talán valami gurulós tábla lesz a megoldás.” – mondja egyikük. Másikuk pedig a leglogikusabb (ám megválaszolhatatlan) kérdést teszi fel: mi a garancia, hogy a radarozott szakaszon sebességet betartó előtt vagy utána nem lép a padlógázra, tudván azt, hogy nyugodtan/lebukás vezsélye nélkül száguldhat? Azt viszont nem értik teljesen, hogy az egy kilométerről bemérő, szuperokos radarpisztollyal miért nem távolodhatnak el 10 méternél nagyobb távolságra a rendőrautótól. S elképzelni sem tudják, mi lesz a mozgó autóból történő mérésekkel. Lehet, az útkezelő autója megy majd előttük és viszi a figyelmeztető táblát …

Szabó Kinga Mária