Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára, nemzeti ünnepünkre a közmédia méltó módon emlékezik. Dokumentumműsorok, játékfilmek, élő kapcsolások idézik a hősök egykori helytállását.

Az 56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára a közmédia gazdag programkínálattal készül. A nap hangulatát a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonás és katonai tiszteletadás adja meg (M1 10.00).

Nemcsak a klasszikus zene kedvelőihez szól a Mienk a mikrofon! különkiadása. Becze Szilvia szerkesztő az egykori rádióprogram műsorszámait gyűjtötte csokorba. A forradalom legismertebb zenéje, az Egmont nyitány mellett Erkel Bánk bán és a Hunyadi László operáinak dallamai csendülnek fel, s a korongra kerül Lajtha László VII. szimfóniája, amely az utókortól a „forradalmi” jelzőt kapta (Bartók Rádió 11.30).

A Gondolat-jelben, a Kossuth Rádió kulturális hetilapjában Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész beszél arról, hogy a környező országok irodalmában, hogyan jelenik meg a magyar forradalom eszméje (12.07).

A Duna elő adásban közvetíti a díszünnepséget (16.00), amelyet éjjel a Duna World megismétel (4.10). Közvetlenül utána, Kossuth tér – 1956 címmel a forradalom egyik kultikus helyszíne, a budapesti Kossuth tér eseményeit idézik meg a krónikás hitelességével a dokumentumfilm szereplői (Duna 17.00, ismétlés: Duna World 2.30). Szintén a Duna sugározza az idén készült dokumentumfilmet, A néma tüntetést. Az alkotás a forradalom egyéves évfordulóját eleveníti fel: 1957. október 23-án a Toldy Gimnázium diákjai, dacolva az általános félelemmel, tiltakozásukkal foglaltak állást 1956 eszméi mellett (18.00).

Anno - Mesél a Filmhíradó – 1956 című összeállítás azoknak a hazánkban és a nagyvilágban lezajlott eseményeknek a képanyagát mutatja be, amelyek jelentősen befolyásolták az októberi napokat (Duna World 19.25).

Az Uchebnik című, 2016-ban készült kisjátékfilm, az 1956-os forradalom utáni napokat dolgozza fel egy a nagyvárostól, így a forradalomtól is távol eső kis falu diákjainak szemszögéből. A dráma középpontjában az elégetett orosz tankönyvek állnak, megsemmisítésük a „ifjúi dac” szimbóluma (Duna 19.35).

Az Öt kontinens is ünnepi adással készül a jeles napra; a magazinból a nézők több forradalmi résztvevő személyes történeteit ismerhetik meg. A félórában egy Amerikában élő, egykori egyetemista sorsa elevenedik meg, s a Franciaországba emigrált „legendás” piros ruhás nő emlékezik a szabadság napjaira. Egy Svájcban élő honfitársunk a fegyveres harcokról beszél (Duna World 19.15, előző nap: Duna World 11.40).

A Rádiószínház Pozsgai Zsolt: Mecseki Láthatatlanok című darabjával jelentkezik. A történet szerint 1956. október végén egy szabadságharcos csapat alakult Pécs felett, a Mecsek hegységben, amely a forradalom alatt a legtovább kitartó ellenálló csoportként a hősiesség szimbólumává vált. A tragikus bukás után a hatalom – mivel elhallgatni lehetetlen volt tevékenységüket – mindent megtett a lejáratásukra (szombat–vasárnap, Kossuth Rádió 22.04).

A berni követ című film szintén a forradalom utáni időszakból meríti témáját. Szász Attila alkotása egy kevésbé ismert eseményt dolgoz fel. Két hónappal Nagy Imre és mártírtársai kivégzése után a Magyar Népköztársaság berni követsége ellen két magyar emigráns fegyveres támadást hajtott végre. Az indíték homályos, noha helyi lapértesülések szerint Nagy Sándor és Papp Endre a svájci magyar kommunista ügynökök aktáit akarta megszerezni a magyar nagykövet túszul ejtésével. (M5 22.35).

A Soha, sehol, senkinek hőse Vendel Imre gépkocsivezető. A Horthy-hadsereg egykori tisztjét 1951-ben várandós feleségével és két fiúgyermekével kitelepítik. Egy falusi, romos iskolaépületben töltenek két évet. A mindennapi létért való küzdelemben felőrlődik a család összetartó ereje a szeretet. 1953-ban elhagyhatják a kényszerlakhelyet. Az elmúlt két évről azonban nem beszélnek soha, sehol, senkinek...(M3 1.35).