Az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) – Szatmárnémeti és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2018 májusa és 2020 decembere között közös projektet valósított meg A Túr folyó romániai és magyarországi szakasza mentén található védett területek közös természetvédelmi kezelése és információs infrastruktúrájának fejlesztése (ROHU-79) megnevezéssel.
A 32 hónapon át zajló projekt célja az volt, hogy növelje a látogatók számát a védett természeti területeken azáltal, hogy javítja az élőhelyek és a közösségi jelentőségű fajok természetvédelmi állapotát. A két szervezet közötti együttműködés eredményeit tegnap, a projekt zárókonferenciáján mutatták be.
A pályázat három szakaszban valósult meg. Az elsőben a két ország együttműködve, valamint szakemberek és védett területek kezelőinek közreműködésével közös monitoring- (megfigyelési) tervet dolgoztak ki mind Románia, mind Magyarország oldalán, mely alapul szolgált és szolgál a jövőben is a Túr menti élőhelyek és közösségi jelentőségű növény- és állatfajok állapotának felméréséhez.
A második szakaszban konkrét felmérési akciók zajlottak. A szakemberek felmérték a Túrban található védett halfajokat, az eredmények pedig igencsak biztatók, hiszen gazdag halállomány található a folyóban. A szakemberek a továbbiakban azt kutatták, hogy a különböző mikroszennyezők hogyan halmozódnak fel, továbbá hogyan dúsulnak fel az élő szervezetekben. Itt elsősorban a nehézfémekre helyezték a hangsúlyt, hiszen a 80–90-es években a turci bányavidék éveken át szennyezte a vizeket. Márk-Nagy János, az EKE elnöke előadása során elmondta, hogy elsősorban a halakból és a vízi puhatestűekből (kagylókból) vettek mintát, és megvizsgálták, hogy észlelhető-e nehézfémdúsulás a szervezetükben. A kutatók örömmel konstatálták, hogy semmilyen nehézfém-feldúsulást nem találtak ezekben az élőlényekben, az előző időszak felméréseihez képest sem tapasztaltak komoly visszaesést, tehát az állomány jó állapotban van. Emellett a környéken található, nagyon gazdag vidraállományt sem veszélyezteti a nehézfémszennyezés. A halak felmérésekor külön hangsúlyt fektettek az invazív halak kutatására. Sajnos ebben a vizsgálati kategóriában nem olyan jók a hírek. A Túr romániai részén is megjelent az egyik legagresszívebben terjeszkedő halfaj, az amúrgéb. Márk-Nagy János szerint ez a jelenség megkongatta a vészharangot, egy jelzés arra, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az invazív fajokra.
A szárazföldi élőhelytípusok is felmérésre kerültek, mint az erdők és a különböző kaszálórétek. A Túr mentén található erdőkben és fás legelőkben, vízhez közel mű denevérodúkat helyeztek ki a szakemberek annak érdekében, hogy a denevéreknek minél több búvóhelyet biztosítsanak a letelepedéshez. A modern erdőgazdálkodás miatt eléggé megritkult az odvas fák száma ezen a területen. A megfigyeléseket követően megállapítható, hogy a denevérek nagy létszámban foglalták el a kialakított odúkat. A projekt további részében a tompa folyami kagyló felmérése zajlott. Emellett további kutatásokat végeztek a környéken található hüllő- és kétéltűállományok körében. Itt azonban tapasztalhatók negatívumok. A mocsáribéka-populáció teljesen eltűnt. Ez azért is meglepő, mivel Románia egyik legnagyobb mocsáribéka-populációját ebben a régióban tartották számon. A vízi gerincteleneket és a védett növényeket azonban nagyon jó eredményekkel vizsgálták a kutatók.
A promóciós tevékenységekbe iskolák tanárait, mezőgazdasági termelőket, a helyi hatóságot és a helyi közösségeket is bevontak a szervezők — fejlesztésre került a Túr Menti Védett Területek tanösvényeit magában foglaló okostelefonos alkalmazás, amely tartalmazza a védett területek idegenforgalmi nevezetességeit.
A projektet népszerűsítő kisfilmet az alábbi linken tekinthetik meg: https://cutt.ly/ohKCdrL.

Kallós András