— Ez is Szatmár... S mi még?

— Attól függ, kinek mi a fontos. Én a nyolc évtizedet úgy éltem le, hogy a meghatározó élményeimet ebben a városban szereztem és akarva-akaratlanul ebből az élményanyagból táplálkoztam nem csak tanárként, művészeti közíróként, képzőművészként, hanem apa és nagyapaként is. Természetesen sok más kortársamhoz hasonlóan én is utaztam, de az útjaimon mindig szatmáriként voltam jelen, az Európa híres múzeumai vagy Európai katedrálisok sorozataim leírásai is egy szatmári látószögéből készültek. Közhely: ez a második otthonunk, nekem a szó szoros értelmében az.

— A tanár úr sok játékot ismer. „Többek között" Szatmáron sétálva észreveszi az egyszerűben a nagyszerűt. Tudatos, aktív séták ezek. Miért tesznek jót testnek és léleknek egyaránt?

— Szeretek sétálni, mert egészséges, mert ezen a módon lehetőségem van felfedezni olyan hétköznapi csodákat, amelyekre csak így, ezen a módon lehet rábukkanni. Közben rendszeresen fotózom, hogy megosszam élményeimet az ismerőseimmel, barátaimmal. Nem volt még olyan Szamos-parti vagy városi sétám, amelyen ne sikerült volna felfedezni valamilyen különlegesen szép, érdekes vagy ritka dolgot. Tapasztalataim szerint egy tucatnyi alkalommal meglátogatott, leírt épületen is lehet új dolgokat, részleteket felfedezni. Ez számomra nemcsak időtöltés, kikapcsolódás, hanem ihletforrás. A sétáknak terméke néhány könyv, pár tárlatom képanyagának a kiindulópontja, az ilyen utak során, született Szamolcs, a szamosi szörny legendája is. Néhány éve társaim is vannak az utakon, a két unokám, a kisebbikkel nemrég a régi hídlábakat látogattuk meg.

— Sokan keressük az egészséges, hosszú élet titkát. A tanár úr mit írna fel receptre, ha tehetné?

— Nekem nincsenek titkaim és olyan okosnak sohasem éreztem magam, hogy másoknak életviteli tanácsokat adjak. Számomra már az is hatalmas ajándék, hogy viszonylag egészségesen megélhettem nyolcvan évet, ezért hálás vagyok. Talán pár apró, kis észrevételem van, de ezek inkább rám érvényesek. Sokszor végezhettem olyan feladatokat, amelyeket szívesen csináltam, amelyek örömöt okoztak. Azt már huszonévesen tudtam, hogy a nagy életművek nem az európai kultúra peremvidékén születnek, ezért eleve nem voltak világrengető ambícióim, hanem a szerény képességeimmel, lehetőségeimmel igyekeztem szolgálni azt a közösséget, amelynek mindent köszönhetek. Így nagyon sok csalódástól, hiú elvárástól és irigységtől sikerült magam megkímélni.

— A kiállított fotók emlékeztetnek, mennyi minden várt felújításra városunkban s mennyi szép megvalósítás született. Melyik épület felújításának örülne, ha kiválaszthatná, mi legyen a következő?

— Minden felújításnak, pozitív változásnak tudok örülni minden alkalommal. Ez a sorozat, amelyet évekkel ezelőtt kezdtem el, és kis szerencsével még éveken át folytatok, ennek a jegyében készült, készül. Szatmáron sok jó dolog történt, és történhet a jövőben. Egyet nem is tudnék kiemelni közülük, de néhányat szívesen megemlítek. Örülnék, ha megújulna a Rákóczi utcai postaépület, az állomás, az Ormós-ház, az Atlaszos-ház, a Muhi–palota, a városi kórház, a régi tűzoltókapitányság, a hagyományőrző forrásközpont épülete, a Fehér-ház, a Korona–szálló, a régi telefonpaloták, bérházak, a Gutmann-ház és még hosszan sorolhatnám.

— Szombaton városnéző sétára invitálja a tanár úr a véndiákokat. Lesz-e megadott tematika, ami mentén indulnak? Hova vezet a szombati séta?

— Valahányszor órát, előadást tartok, városnéző sétát vezetek, kiállítást nyitok meg, gondolatban felvázolok egy tervet, amelyet a helyszínen mindig a hallgatósághoz próbálok igazítani. Ez városnéző séták esetében általában attól függ, milyen mozgékonyak a résztvevők, honnan jöttek, mi érdekli őket igazán, milyen a közhangulat, mennyire vállalkozó szelleműek. Annál rosszabb forgatókönyvet nem ismerek, mint amikor egy előadó, tanár, helytörténész nem figyel a hallgatóságára, hanem függetleníti magát, és ha kell, ha nem mindenképpen elmondja, még rosszabb esetben felolvassa azt, amit előre kiokoskodott. Ilyen értelemben csak halvány előérzeteim vannak, hogy hová és meddig sétálunk, de szombaton, 18 óra után mindez a résztvevők elvárásainak függvényében konkrét formát ölt majd.

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!