— Sokan mondják, az utazás a lényeg, nem a cél, azaz a megérkezés. Te hogy látod? 

— Mindkettőt lényegesnek találom. Hiszen valóban a jelen, a feltérképezés, a felfedezés a döntő, de amikor megérkezünk nem mindegy, hogy az utazások, a tapasztalások összességében milyen irányba vezettek. 

— Inner Lands — találó cím, a külső valóság, az országok sora, amiket bejártál, mind közelebb vezettek önmagadhoz. Most hol tartasz az úton? 

— A 40. születésnapomon nyitottuk meg ezt a kiállítást. Mostanra kezdtem azt érezni, hogy a különböző országok és kultúrák megismerése, a külső és belső megélések mind közelebb vittek önmagamhoz. Megérkezhettem a saját történetembe és merem vállalni a saját nézőpontomat.   

— Egy adott ponton Szatmárra érkeztél és otthonra találtál. Milyen volt ez a megérkezés, milyen most a város? Mennyiben alakította a belső valóságodat? 

— Kezdetben Szatmár emberi és szakmai szinten is egy óriási kihívásnak minősült. De visszatekintve azt gondolom, hogy egy olyan közegbe kellett kerüljek, amely a maga módján a legjobb teret adta annak, hogy megküzdjek a külső és belső démonjaimmal, félelmeimmel. És miután mindez megtörtént, már egy másik szinten kezdtek el működni a dolgok. Ma élhetőnek és szerethetőnek látom a várost. 

— Fényképekkel és szöveggel együtt hatni – te is szereted fúzióba hozni a valóság elemeit. Hatni akarunk. Megérinteni azt, akihez szólunk. A kiállításoddal te kihez szeretnél szólni? 

— Mindenki utazik manapság. Az életben, a munka során, a szabadság alatt. Egyedül, kollégákkal, családdal, barátokkal. De nem mindegy a cél. Mit akarunk látni, érezni az utazásból, mennyire figyelünk kifelé-befelé egyaránt. Úgy jelen lenni, hogy elvárások és ítélkezés nélkül szemlélődünk közben?

— Véndiáktalálkozó... Számodra mit jelent ez az összetett szó?

— A találkozások örömét. Szellemi, lelki és fizikai kapcsolódást időben és térben. Az Alma Mater, mint kiindulópont fontosságát. Visszatekintési és összegzési lehetőséget az eddig megtett útra. Keretet a megérkezéshez.

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!