“A versmondó Gellért Sándornál a költészet és a szenvedély, az aranyásó és a kincseket szóró egyesült. Nála a vers az élet megjelenési formája és értelme volt. Az anyanyelv nála finom matériává lett, valami olyanná, mint az olümposzi istenek eledele. Táplálékká lett számára, - mint másoknak az úrvacsorai kenyér és bor.” —  vallotta dr. Gálfy Zoltán 1990-ben a kerekasztal-beszélgetések során.

Mi, utódok, 2022. november 26-án, Gellért Sándor 106. születésnapjához közeledve, kedvére való dolgot cselekszünk: az ő szellemében összegyűlünk szerte a Kárpát-medencéből, azok, akik számára a magyar költészet és irodalom  éltető szellemi táplálék és hitet teszünk a magyar nyelv magas színvonalú ápolása mellett, tudván, hogy ez identitásunk megőrzésének legfontosabb eszköze.
“Hiszen a műsort magunknak és magunkért csináljuk, de jeladásként is azok számára, akiket sorsunk alakulása, öntudatunk változása, mindennapi és ünnepi értékválasztásaink titka érdekel. A Gellért Sándor szavalóverseny azoknak a palackpostája lehet, akik egyszerre mernek és tudnak erkölcsi és esztétikai öntudatunk kovácsaivá válni”, valljuk ma is  a Kereskényi Sándor által 1990-ben megfogalmazottakat.

Most 2022-ben is az egész Kárpát-medencéből, hetedhét országból jönnek a versmondók: Murvavidékről, Lendváról; Magyarországról, Nagykanizsáról; Mikolából, Szatmárhegyről, Sándorhomokról, Lippáról Bácsfeketehegyről, Topolyáról, és Szatmárnémetiből, a Rákóczi Ferenc Általános Iskolából, a Református Gimnáziumból és a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból.

Advent időszakába lépünk most vasárnap, ez az időszak a szeretetről, a szeretetből eredő ajándékozásról szól. Versenyzőink ajándékot hoznak nekünk, az elmúlt időszakban gondosan kiválasztották, csinosítgatták, most nagy izgalommal át szeretnék adni. Fogadjuk őket minél többen, nagy szeretettel.
Az ajándékok: Kányádi  Sándor: Tudod;  Püss Judit Ágnes: Szó; Wass Albert:   Nagypénteki sirató; Móra Ferenc: Öreg ember öreg fa; Gyulai Pál: Kókainé; Juhász Gyula: Tékozló fiú; Krüzselyi Erzsébet: Tisztelt Szerkesztő Úr; Gellért Sándor : Leesett a földre az aranykoronám; Ady Endre: Krisztus-kereszt az erdőn; Heltai Jenő: Kérdőív; Nyírő József: Fajmalacok (részlet); Babits Mihály: Cigánydal; Gellért Sándor :Vonaton; Lackfi János: A repülő macska;  Népmese: Mátyás király aranyszőrű báránya; Petőfi Sándor: Lennék én folyóvíz; Aranyosi Ervin: Korokon át; Ady Endre: Harc a nagyúrral; Faludy György: Tanuld meg ezt a versemet!; Kányádi Sándor: Bandukol az őszi nap; Ady Endre; Sem utódja, sem boldog őse; Dsida Jenő: Tízparancsolat (Részlet); Babits Mihály: Eucharistia;  Ady Endre: Milyen az ősz?; Ady Endre: A Sion-hegy alatt; Aranyosi Ervin: A szeretet parázsa; Ady Endre: Imádság háború után; Nógrádi Gábor: Hogyan neveljünk az egészséges életre?; Wass Albert: Üzenet haza; Gellért Sándor: Aranyos búzaszemek; Sohonyai Attila: Vigyázz rám; Márai Sándor: Mennyből az angyal; Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály; Kányádi Sándor: Pantomim; Krüzselyi  Erzsébet: Borús  tavasz; Lázár Ervin: Két reggel; Ady Endre: Finita; Csokonay Vitéz Mihály: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz.

A  nemes szolgálatot felvállaló zsűri tagjai: Márk-Nagy Ágota dráma-, múzeumpedagógus, a zsűri elnöke; Horváth István, Radnóti-díjas versenyző (Nagykanizsa); Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője ( Nagyvárad); 
Sárándi Annamária, tanár, költő; Besenyődi Judit, a Szamos Diákirodalmi kör elnöke.

Az 1990. szeptember 7. Friss Újság hasábjain olvashattuk, hogy hogyan született meg a Gellért Sándor verseny: „A szavalóverseny megrendezése a szívügyem.”- nyilatkozta Csirák Csaba, a Gellért Sándor szavalóverseny szervezőbizottságának elnöke, Ágopcsa Marianna írásában.

Tekintsük mi is, Szatmáriak szívügyünknek ezt a versenyt! Szeretettel várjuk minden kedves irodalomszerető nemzettársunkat – fogalmaz Veres-Kupán Enikő szervező.