Az eddigi jelek alapján nem tűnik valószínűnek, hogy döntés fog születni Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről az európai uniós tagállamok csütörtöki csúcstalálkozóján - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság következő elnöke.

"Ezt nagyon sajnálom, mivel ezek az országok óriási erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek az EU-hoz, és rendkívül fontos lenne, hogy pozitív jelzést kapjanak" - mondta a volt német védelmi miniszter.

Az EU-tagállamok illetékes miniszterei a francia kormány ellenállása miatt nem tudták kedden jóváhagyni a csatlakozási tárgyalások megindítását, annak ellenére sem, hogy a brüsszeli testület értékelése szerint a két ország végrehajtotta a feltételként előírt reformokat.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke kiemelte, hogy az EU-nak erősítenie kell az egységét és a hitelességét, ha fontosabb világpolitikai szereplővé kíván válni, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy eleget tegyen a korábban tett vállalásainak.

"Ezért támogatjuk a tárgyalások azonnali megindítását. Az Európai Bizottság is ennek a pártján van, s nehéz lenne megmagyarázni az érintett országok lakosainak, hogy mi is az oka az újabb halasztásnak" - fogalmazott.

Bennfentes források szerint több résztvevő, köztük Antti Rinne, az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfője is megpróbálta Emmanuel Macron francia elnököt meggyőzni álláspontja megváltoztatásáról, de egyelőre nem látni elmozdulást.

A Politico brüsszeli híroldal egy cikke szerint Macron előző napi nyilatkozatai arra utalhatnak, hogy az észak-macedón csatlakozási tárgyalások megnyitása elől nem zárkózik el annyira élesen, mint Albánia esetében.

Többen heves vitára számítanak az ügyben az uniós vezetők esti munkavacsoráján.