Június 22-én az írásbeli vizsgákkal kezdődik az idei érettségi, a képességvizsga pedig június 15-én — jelentette be hétfőn Monica Anisie tanügyminiszter. Közölte azt is, hogy a diákok tanulmányi helyzetének lezárásához legalább két osztályzatra lesz szükség, félévi dolgozatokat pedig nem fognak íratni ebben a félévben.

Amint arról lapunkban is olvashattak, Klaus Iohannis államfő hétfőn kora délután közölte, hogy a koronavírus-járvány terjedése ellen elrendelt szükségállapot május 15-i megszűnése után sem nyitják meg az iskolákat és az egyetemeket. A diákok online tanulnak tovább, a tanévet befejezik, és a jelenlegi jegyek alapján lezárják őket. A bölcsődék és óvodák, az elemis kisdiákok és a nem végzős évfolyamok tanulói tehát szeptemberig már egyáltalán nem térnek vissza a tanintézményekbe.

Később Monica Anisie, az oktatási szaktárca vezetője elmondta, hogy mielőtt az idei tanév további sorsáról döntöttek, megvizsgálták, hogy más országokban milyen intézkedéseket foganatosítottak a járványhelyzet miatt az oktatás folytatásának terén. Hangsúlyozta, hogy a 2019/2020-as tanév végéig, azaz június 12-ig online zajlik az oktatás, és azokról a gyermekekről, akik lehetőségeik miatt kiszorulnak a digitális oktatásból, az iskolák és a tanfelügyelőségek gondoskodnak. Az idén le nem adott tananyagot a következő tanévben pótolják be, a második félévi dolgozatírások pedig elmaradnak. A diákok év végi átlagát legkevesebb két osztályzatból számítják ki, a különleges helyzetekről — például ha egy diáknak ennél kevesebb jegye van — a minisztérium külön rendelkezik.

Iskolai felkészítők végzősöknek

A végzős évfolyamok a június 2–12. közötti periódusban visszatérhetnek az iskolákba felkészülni a vizsgákra. Azon nyolcadikos és tizenkettedikes diákok számára viszont, akik valamilyen egészségügyi problémával küszködnek, vagy pedig a koronavírus-fertőzés veszélyének kitett családtagjaik vannak, opcionális a részvétel ezeken a felkészítőkön.

A képességvizsga június 15-én kezdődik, az érettségi pedig 22-én. Ez utóbbi esetében először az írásbeliket tartják meg, majd a szóbeliket, a pontos vizsgarendet később fogják közölni. A gyermekek biztonsága érdekében óvintézkedéseket hoznak, a fertőtlenített tantermekben legfeljebb tíz tanuló tartózkodhat egyszerre, a távolságtartás szabályait betartva. Monica Anise hozzátette, hogy a tanfelügyelőségek zöldszámot fognak indítani, ahová a diákok, szülők és pedagógusok fordulhatnak kérdéseikkel.

Az egyetemisták helyzetéről elmondta, hogy online folytatódik az oktatás, a tanárok online vizsgáztathatnak. A szak-, a duális és a posztliceális oktatásban elmaradnak a szakvizsgák, és ugyancsak különleges biztonsági intézkedések közepette kerül sor a tanárok esedékes vizsgáira is.

Megválaszolatlan kérdések

Üdvözölte közleményében a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége, hogy a következő tanévig zárva maradnak a tanintézmények, ám szerinte számos részletkérdés merül fel, amelyek tisztázása nélkül alapvető jogaik csorbulhatnak a diákoknak. A MAKOSZ szerint homályos még, miként történik majd a szakdolgozatok bemutatása, azok megóvása, a jegyek lezárását megelőző javítás, emlékeztetve arra, hogy ezek döntő módon befolyásolják a diákok tanulmányi eredményeit, és akár évismétlést is eredményezhetnek.

A diákszervezet ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a beígért távoktatási módszertan útmutatója szakmailag megalapozott legyen, szerinte ennek kidolgozásakor figyelembe kell venni a diákok és a pedagógusok megváltozott körülményeit. „Míg az iskolában való tartózkodás 7 órán át eddig, bár megkérdőjelezett, de hivatalosan elfogadott volt, ugyanez az online megtartott órák, valamint a feladatok, beadandók elvégzésére szánt idővel együtt elképzelhetetlen és elfogadhatatlan. Kétségtelen, hogy a tananyag bizonyos részei nem hagyományos, de kedvezőbb módon is elsajátíthatók, ennek alkalmazását ösztönözzük” — közölte a MAKOSZ. A szervezet szerint Romániában diákok százai, ezrei maradhattak ki az oktatás folyamatából az utóbbi időszakban, mivel számos olyan család, háztartás létezik, ahol önerőből nem képesek megteremteni a digitális oktatás feltételeit. Emlékeztet arra, hogy a tanügyminiszter korábbi bejelentése szerint az iskolák és a tanfelügyelőségek biztosítani fogják a megfelelő felszerelést azok számára, akik esetében ez szükséges, és érdeklődve várják ennek részleteit. A MAKOSZ közölte azt is: a román Országos Diáktanáccsal közösen terveznek párbeszédet kezdeni a tanügyminisztériummal a felmerült kérdésekről.

Nyissanak a bölcsik, ovik!

Nem csak a végzős évfolyamok esetében vannak azonban megválaszolatlan kérdések. Rengeteg szülőnek fog komoly nehézséget okozni, hogy mi legyen az elkövetkező több mint négy hónapban az óvodás, elemi osztályos gyermekével. Amellett, hogy a gyerekeknek is szükségük lenne arra, hogy a társaikkal legyenek, és intézményes keretek között fejlesszék őket a pedagógusok, rengetegen nagyon nehezen fogják tudni megoldani a felügyeletüket. Mivel a koronavírus-járványtól főként az idősebbeket kell óvni, ezért az sem a legjobb megoldás, hogy míg a szülők dolgoznak, a nagyszülők vigyázzanak rájuk. A fiatalabb nagyszülők pedig még nem nyugdíjasok, ugyanúgy dolgoznak, mint a gyermekeik, így ebben a helyzetben is nagyon nehéz megoldani azt, hogy ki maradjon otthon az ovissal, kisiskolással.

Éppen ezért a bölcsődék és óvodák megnyitását kéri a Szülői Egyesületek Országos Szövetségének elnöke. Iulian Cristache a HotNews hírportálnak azzal érvelt, hogy őszig zárva maradnak a tanintézmények, de a 12 évesnél fiatalabb gyerekek szülei május 15-től már nem lesznek jogosultak a fizetésük 75 százalékával járó gyermekfelügyeleti szabadságra.

„Nem minden család tud bébiszittert fizetni vagy nagyszülőkre bízni a gyerekeket. A bölcsődék, óvodák megnyitása sokat segítene rajtuk. Ezek az intézmények nem lesznek zsúfoltak, mert vannak szülők, akik otthon tudnak maradni a gyermekeikkel. Tárgyalni fogunk erről az oktatási minisztériummal” — mondta a szülői szövetség elnöke. Iulian Cristache szerint fel kell készülni arra, hogy ősztől is csak távoktatásban folytatódhat a tanítás az iskolákban, mert az ország nem fog megszabadulni a koronavírustól, és a védőoltás sem készül el addig.

Természetesen egy szülőnek mindig a gyermeke egészsége lesz az első, és az sem utolsó szempont, hogy a kicsik esetleges vírushordózókként megfertőzhetik idősebb családtagjaikat, éppen ezért olyan nehéz jó döntést hozni ebben a helyzetben.

Hogy döntöttek másutt?

Magyarországon az írásbeli érettségik elkezdődnek az eredetileg kiírt dátumon, május 4-én. A vizsgákat a rendkívüli helyzetre való tekintettel úgy tartják meg, hogy egy helyiségben ne tartózkodjon 10 diáknál több. Előrehozott érettségire nincs lehetőség, viszont nem kötelező érettségi vizsgát tenni; ez őszre is halasztható, de aki ősszel vizsgázik, az csak a következő évben nyerhet felvételt a felsőoktatásba.

Szigorú óvintézkedések mellett, fokozatosan indulhat újra az oktatás az ausztriai iskolákban májusban. A végzős osztályok tanulói május 4-én mennek először iskolába, két héttel később az általános iskolások, a középiskolások és a speciális iskolák tanulói is visszaülnek az iskolapadokba; a többiek pedig június 3-tól vehetnek részt az iskolai oktatásban.

Németországban május 4-én indul be az oktatás országszerte, de a legnépesebb német tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában már április 20-án elkezdődött a tanítás. A döntés egyébként heves vitákat váltott ki a német közvéleményben.

Franciaországban, Európa harmadik legfertőzöttebb országában május 11-ig meghosszabbították a rendkívüli helyzetet, és ezt követően fokozatosan egyre több óvoda, általános és középiskola nyitja majd meg a kapuit az államfő bejelentése szerint. A kormány tervezete szerint május 11-én az 5–6, 6–7 és a 10–11 évesek évfolyamai térnének vissza a közoktatásba. Őket május 18-án követnék a 11–12 és a 14–15 évesek, valamint a másod- és harmadéves gimnazisták. Május 25-én csatlakozna mindenki más.

A bolgárok esetében a hatóságok szerint a diákok visszatérése az iskolába május végére várható, de még nem született döntés. A dán kormány ellenben úgy döntött, hogy az óvodák és általános iskolák elkezdik tevékenységüket (április 14-től), de anélkül, hogy az osztályonkénti létszám meghaladná a 6–7 főt. Az Egyesült Államokban 37 állam bejelentette, hogy véget ért a tanév, és a diákok ősszel térnek vissza az iskolába. Hasonló döntést hoztak Olaszországban.

Bumbuluţ Krisztina