A Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség szervezésében helyzetfelmérő megbeszélésre került sor hétvégén a kismajtényi halgazdaság üléstermében, majd ez követően a résztvevők nagy teljesítményű távcsövekkel csodálhatták meg a vízimadárvilágot.
A Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség szervezésében, a Vizes Élőhelyek Világnapja (február 2.) alkalmából, a kismajtényi halgazdaság üléstermében helyzetfelmérő megbeszélésre került sor, melyen az ügynökség munkatársai mellett a Román Madártani Egyesület Szatmári Osztálya két felnőtt és 10 fiatal madarásztaggal vett részt (a mikolai Gellért Sándor Általános Iskola Vanellus, a Lázári Általános Iskola Aquila, a Ion Creangă Általános Iskola Larus, a Vasile Lucaciu Általános iskola Strix csoportjából), míg az Erdélyi Kárpát Egyesületet két személy képviselte. A halgazdaság olasz tulajdonosa, Nino Antonio Silvestri szívélyes, mosolygós arccal, mindenkinek személyes kézfogással bemutatkozva fogadta a kiérkezőket. Az ülést Békéssy Erzsébet, a Környezetvédelmi Ügynökség igazgatónője nyitotta meg, felvázolva az összejövetel célját és programját, melynek keretében előadásokra és madármegfigyelésre került sor.
Az ügynökség részéről vetített képes előadás keretében Ioan Man biológus a Világnap történetiségéről (1971 februárjában az iráni Ramsarban az angliai Slimbridge központú Víziélőhely Kutató Iroda kongresszust tartott, ott határozták el ezt a világnapot), valamint a vadvizek jelentőségéről, világméretű, országos és megyei helyzetéről beszélt, majd Pauliuc Csilla biológus, a Madártani Egyesület tagja a téli vízimadár-felmérés eredményeit, következtetéseit mutatta be román és magyar nyelven. Őt a halgazdaság vezetőjének, Silvestri úrnak szavai követték, aki a gazdaság gondjait, működését, a községi polgármesteri hivatallal szembeni elvárásait ecsetelte. Az EKE képviseletében hozzászólt még Kiss István, a Túr Menti Védett Területek felügyelője, Deák Szilvia és Zai Boglárka mint diákmadarászok, valamint a község alpolgármestere.
Az ülés végén Békéssy Erzsébet igazgatónő az ügynökség részéről névre szóló elismerő oklevelet, egy kis ajándékcsomagot, a Madártani Egyesület részéről pedig egy folyóiratot nyújtott át a madarász fiataloknak. Ezt követően Nino úr — mert őt csak így kell szólítani — süteményekkel, üdítővel vendégelte meg a terített asztal mellett ülőket.
A baráti beszélgetések után a társaság kivonult a tóhoz, hogy nagy teljesítményű távcsövekkel megcsodálhassák a vízimadárvilágot. A gazdaság vezetője elárulta, hogy azért tartózkodik több ezer réce és igen sok vadliba a tavon már hónapok óta (a fajok neveit már január közepén közöltük), mivel kukoricával rendszeresen etetik őket. A két hete még szinte befagyott tavon már alig volt jég, így az érdeklődők viszonylag elég közelről meg tudták csodálni a vízen nyüzsgő, napfényben csillogó tollruhákat.
A találkozó végén Nino úr barátságos mosollyal integetve búcsúzott a távozó vendégektől.