Vízkeresztkor, vasárnap 11 órától mutat be szentmisét a székesegyházban Schönberger Jenő püspök.

A vízkereszt epifánia — „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” — néven is nevezett nap, amelyen Jézus Krisztus hármas megjelenésére emlékezünk. Így Jézus születése által Isten megjelent a világban, és a napkeleti bölcsek révén a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre (Mt 2, 1–12).

A vízkereszt második evangéliumi története (Mt 3, 13–17) szerint Jézus elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte őt, és ettől a momentumtól kezdett tanítani. Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a szeretett Fiút és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. A teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt.

Az ünnep harmadik evangéliumi jelenetében Jézus a kánai menyegzőn édesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására, első csodatételeként borrá változtatta a vizet (Jn 2, 1–12). Jézus első csodájával a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét, Isten megmutatja dicsőségét, hogy segíteni akar az embernek, meg akarja megmenteni és végül meg akarja váltani.

Ezen a napon a templomokban vizet szentelnek, innen a magyar vízkereszt elnevezés. Az ünnephez tartozik még a vízkeresztet megelőző házszentelés hagyománya. Ekkor a helybéli plébános meglátogatja híveit, megáldja a házat és annak népét, majd az ajtók szemöldökfájára krétával felírja a G-M-B betűket és az évszámot — újabban matricát helyeznek el.

A szatmárnémeti székesegyházban január 6-án, vasárnap 11 órától Schönberger Jenő püspök mutat be szentmisét, amelynek keretében vizet szentel majd. A hívek a szentmise végén vehetnek a szenteltvízből, magukkal vihetik haza szentelményként.