28 évvel a rendszerváltás után még mindig nagyon sok probléma van az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásával. Ilyen gondokkal küzdenek Magyargéresen is, ahol kárpótlást sem kaptak.

Az egyházi földek egy része visszakerült az egyházakhoz — állítja Altfatter Tamás, Szatmár megye alprefektusa. Több oka van annak, hogy az egyházi földek egy részének az ügye még mindig nem oldódott meg. A 18-as törvény nem szabályozta, hogy a földeket azon a helyen kell visszaadni, ahol azok voltak, miközben sokan ragaszkodtak ahhoz, hogy az eredeti helyen kapják vissza tulajdonukat, de az nem volt szabad terület. Hibáztak a helyi földosztó bizottságok is, de hibáztak a tulajdonosok is, mert nem voltak képesek összeállítani az iratcsomót, vagy nem is nyújtották be a kérvényt. A római katolikus egyház sok esetben pert indított a földtulajdonok és az ingatlanok visszaszerzése érdekében, amit a reformátusok nem tettek meg. Nagyon sok magánszemély sem kapta még vissza a jogos tulajdonát, de nem is tettek meg minden lépést annak érdekében — mondja a föld-visszaszolgáltatás kapcsán az alprefektus.

Nagy Attila, a Magyargéresi Református Egyházközség lelkipásztora arról beszélt, milyen lépéseket tett eddig az elkobzott egyházi tulajdonok visszaszerzéséért. Elmondta, hogy két évvel ezelőtt levelet kapott az egyházközség az Országos Restitúciós Bizottságtól, amiben jó hosszan leírták, hogy miért nem teljes a dosszié az iskolaépületre vonatkozóan. Az épületet egykoron két részletben vették el: 1948-ban az iskola épületét (a régi fényképek bizonyítják, hogy ez egy U alakú épület volt) államosították, a másik részét pedig, ami tanítói lakás, gyűlésterem és raktár volt, 1962-ben. A második rész elkobzásakor nem voltak tekintettel arra, hogy a telekhatár hol húzódik. A valóság az, hogy már akkor sem voltak erre tekintettel, amikor építették, mert az egész földterület egyházi tulajdonban volt, így nem számított, hogy hol volt a határ (a térképen az épülettest közepén halad el a határvonal). Gyakorlatilag a megmaradt régi szárny az egyház tulajdonában szerepel, a másik fele pedig állami tulajdonban, ebből adódott egy sor probléma. Azt sem könnyű eldönteni, hogy mi a teendő, ugyanis a jelenlegi állás szerint az államé is és az egyházé is ugyanaz az épület. Hívtak topográfust, szakembert, hogy állapítsa meg a tényállást. Négy vagy öt szakértői vélemény készült, ami költséggel járt, de nem lett volna baj, ha a végén tisztázódik a tulajdonjog. Az egyházközség kapott százhúsz napot az iratcsomó összeállítására, ami elkészült, de hiába, ugyanis azóta sem érkezett még válasz az ügyben. Nemrég küldtek Bukarestbe egy újabb levelet, amiben az iránt érdeklődnek, hogy mire számíthatnak.

A Nagykárolyi Református Egyházmegyében talán Magyargéres az egyetlen település, ahova semmilyen kárpótlás nem érkezett. Az új épületszárnyat valószínűleg nem fogják visszaadni, mert azt 1991-ben építették. Már akkor sem lett volna joguk lebontani a régi épületet és újat építeni az egyház földjére, kárpótlás viszont jár jog szerint… A régi, még meglévő épületre amiatt van szüksége az egyházközségnek, mert nincs gyülekezeti háza, mindent a lelkészi hivatalban vagy a kultúrotthonban rendeznek meg.

Nem csak az egyházi épületekkel vannak problémák, huszonkét hektár föld sorsa is bizonytalan még — tette hozzá Nagy Attila lelkipásztor.

Elek György