Bizonyos területeken visszalépés történt az elmúlt évben a romániai reformfolyamatban, a bulgáriai fejlemények azonban kedvezőnek nevezhetőek — áll a két ország igazságszolgáltatásának működését ellenőrző EU-s mechanizmus (CVM) keretében elvégzett friss értékelésben.

Romániában a legfrissebb fejlemények nyomán visszafordult a fejlődés iránya, s megkérdőjelezhetővé vált az előző jelentésben tett kedvező értékelés érvényessége. Ez különösen a bírói függetlenségre, az igazságügyi reformra és a magas szintű korrupció kezelésére vonatkozik — mutatott rá kedden az Európai Bizottság.

„Sajnálattal állapítom meg, hogy Romániában nemhogy elakadt a reformfolyamat, de újra előkerültek olyan kérdések, amelyekkel kapcsolatban az elmúlt tíz évben már előrelépés történt, sőt némelyikük tekintetében most kifejezetten visszafordult a haladás iránya” — mondta Frans Timmermans, a szervezet első alelnöke.

Mint közölték, a hatóságok tettek bizonyos lépéseket az egy évvel korábbi tizenkét ajánlás végrehajtására, de ezek nem lehetnek hatékonyak a korábbi eredményeket megkérdőjelező visszalépések miatt.

A brüsszeli testület a helyzet orvoslására újabb nyolc ajánlást is elfogadott, amelyek értelmében a főbb romániai intézményeknek határozottan el kell kötelezniük magukat az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupcióellenes harc, a fékek és ellensúlyok rendszerének helyreállítása mellett.

A kiegészítő ajánlások szerint többek között fel kell függeszteni az igazságügyi jogszabályok végrehajtását, és felül kell vizsgálni őket a Velencei Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes csoportjának (GRECO) véleményeit figyelembe véve. Be kell fagyasztani a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) módosításainak hatályba léptetését is, és újra kell nyitni ezek felülvizsgálatát. Emellett fel kell függeszteni a vezető ügyészek kinevezésére és elbocsátására vonatkozóan megkezdett eljárásokat.

„Rendkívül fontos, hogy Románia haladéktalanul tovább folytassa a korrupció elleni küzdelmet és biztosítsa az igazságszolgáltatás függetlenségét. Csakis így lesz képes az állampolgárok, az ország és az EU egésze érdekében tovább haladni a mechanizmus lezárása felé vezető úton” — figyelmeztetett Timmermans, rámutatva, hogy ezzel „nem büntetni, hanem segíteni akarnak”.

Az igazságügyi monitoring legújabb jelentésének Bulgáriára vonatkozó részében kedvezően értékelték a korábbi ajánlások végrehajtása érdekében tett „folyamatos és határozott erőfeszítéseket”. Úgy ítélték meg, hogy a bolgárok számos uniós ajánlásnak eleget tettek, több pedig nagyon közel áll ehhez. A hat referenciamutatóból három (bírói függetlenség, jogszabályi keret és szervezett bűnözés) már ideiglenesen lezártnak tekinthető.

Kiemelték: amennyiben a jelenlegi pozitív tendenciák folytatódnak és az előrehaladás visszafordíthatatlan marad, akkor Bulgária esetében már jövőre lezárulhat az ellenőrzési mechanizmus.

Végül olyan tényezőkre is felhívták a figyelmet mindkét ország esetében, amelyek bár nem tartoznak a CVM-mechanizmus hatálya alá, egyértelműen hatással vannak az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem előrehaladására, mint a szabad sajtó és civil társadalom, amelyek megléte segít a hatalmon lévők elszámoltatásában.

A bizottság továbbra is gondosan figyelemmel kíséri és még mandátumának jövő évi lejárta előtt értékelni fogja a helyzetet — tudatták.

Bukarest és Szófia a két ország 2007-es uniós csatlakozásakor vállalta a meglévő hiányosságaik felszámolását az igazságszolgáltatásában, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság egy értékelési mechanizmus keretében figyelemmel követi. Ennek lezárása azért is fontos, mivel több uniós tagország is ettől tette függővé Románia és Bulgária felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségbe.

Megalapozatlan vagy jogos?

A kormány megalapozatlannak tartja és egy politikai játszmának tulajdonítja, míg Klaus Iohannis államfő jogosnak tekinti és súlyos figyelmeztetésnek minősíti, hogy mind az Európai Parlament (EP), mind az Európai Bizottság (EB) elmarasztalta Romániát a jogállamiság veszélyeztetésére hivatkozva. Az elnök szerint az EP-ben megszavazott határozat és az EB igazságügyi monitoringjának legújabb jelentése arra figyelmeztet, hogy a „Dragnea–Dăncilă-kormány” az uniós csatlakozás előtti állapotba vetette vissza Romániát. Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök azt mondta: „egyszerű, de nem megalázkodó románként” az uniós aggodalmaknál fontosabb témának tartja a gazdaságot, oktatást vagy az egészségügyet.