Új fordulatot vett a védett területek kezelésének ügye: az Alkotmánybíróság kedden alkotmányellenesnek minősítette a 75/2018-as sürgősségi kormányrendeletet és az azt elfogadó törvényt.

Ismét a civil szervezetek gondnokságába kerülhetnek a védett területek, miután az Alkotmánybíróság kedden alkotmányellenesnek minősítette a 2018 nyarán meghozott 75/2018-as sürgősségi kormányrendeletet és az azt elfogadó törvényt, amellyel a védett területeket kivették az addigi gondnokok kezeléséből. Az alkotmányossági kifogást az USR és a PNL szenátorai nyújtották be a Natura 2000 Koalíció kérésére.

Márk-Nagy János, a szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) vezetője szerkesztőségünknek elmondta, hogy egy nagyon várt, örömteli döntés született meg kedden, így a védett területek megszüntetett gondnoksága visszaáll a régi formájába, a félreállított civil szervezetek pedig tovább folytathatják éveken át gyakorolt hasznos munkájukat.

Az 75/2018-as sürgősségi kormányrendeletet és az azt elfogadó törvényt az ellenzék és a civil szervezetek tiltakozása ellenére februárban elfogadta a parlament, viszont az USR és a PNL megtámadta azt az Alkotmánybíróságon. Bár a tárgyalás márciusra volt kitűzve, április 9-re halasztották a döntést, ami kedden meg is született. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a jogszabály több szempontot figyelembe véve is alkotmányellenes, mely által hatályon kívülinek minősül a rendelet, és vissza kell állítani az ezelőtti állapotokat.

„Magyarán mindenkinek vissza kell kapnia az azelőtt érvényes gondnokságot, ami egy nagyon pozitív dolog, mivel ez idő alatt több helyen is csorbát szenvedtek a védett területek, konkrétan több ilyen helyzetről is tudunk. Megkezdjük ezek felmérését, hogy lássuk, pontosan mi is történt ezeken a területeken, és feljelentéseket fogunk tenni ezekben az ügyekben, illetve számos bírság kiszabása is előrelátható” — nyilatkozta Márk-Nagy János.

A módosítás akkor lép hatályba, miután megjelent a Hivatalos Közlönyben, azt követően a parlamentnek pedig 45 napja lesz a szükséges módosítások elvégzésére a vonatkozó törvényben.

„Mi annak idején megpróbáltuk megtámadni a sürgősségi kormányrendeletet, de azt civil szervezetként nem tudtuk megtenni az alkotmánybíróságon, csak a nép ügyvédjén keresztül, viszont a nép ügyvédje eléggé alá van rendelve politikailag a mostani kormánykoalíciónak, ezért nem volt hajlandó megtámadni a törvényt, és visszautasította kérésünket” — magyarázta a helyzet előzményeit az EKE vezetője, aki azt is elmondta, hogy Szatmár megyében az Erdélyi Kárpát Egyesület a Túr menti védett területek gondnokaként 20 500 hektár területet kezelt, viszont megyénkben a további védett területek más civil szervezetek vagy jogi személyek kezelése alatt álltak.

Megyénkben jelen pillanatban csak a Szamos menti Natura 2000-es területnek nincs kezelője, de országos tekintetben a védett területek csak mintegy 40%-a állt gondnokság alatt, így a nyáron megalapított védett területek ügynöksége, mely országos szervezetként vette volna át a gondnokok helyét, a jövőben ugyanúgy segítség lehet a felügyelet alatt nem álló területek kezelésére.

„Mindenképpen indokolt volna egy állami adminisztratív szervezet bevonása a védett területek kezelésébe, hiszen az ország védett területeinek 60%-ával nem foglalkozik senki, így tökéletesen megférhetne egymás mellett az állami és a civil munkálkodás” — mutatott rá Márk-Nagy János.