A szezonális és naptárhatással kiigazított adat szerint az ipari kibocsátás 2,2 százalékkal maradt el a tavalyitól.
A nyers adatok szerinti csökkenést főleg a villamos- és hőenergia, illetve a gáz előállítása és szolgáltatása okozta, amely 6,5 százalékkal esett vissza. A bányaipari kitermelés 4,2 százalékkal maradt el a tavalyitól, a feldolgozóipar kibocsátása 0,2 százalékkal csökkent.
Júliusban az ipari termelés 1,9 százalékkal csökkent a nyers adatok szerint a tavalyi év hetedik hónapjához mérten, míg a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint 0,9 százalékkal esett vissza. Júniushoz mérten a kiigazított érték szerint ugyanakkor 0,3 százalékos növekedést jegyeztek fel júliusban.
Az iparban tevékenykedő vállalatok árbevétele az idei első hét hónapban 26,5 százalékkal nőtt éves összevetésben.
A statisztikai intézet szintén szerdán közölte, hogy az új ipari megrendelések 18,5 százalékkal nőttek az idei első hét hónapban a tavalyi év azonos időszakához mérten.
Tavaly egész évben 7,1 százalékkal nőtt az ipari termelés, miután 2020-ban 9,2 százalékkal, 2019-ben pedig 2,3 százalékkal mérséklődött éves összevetésben. Az ipar kibocsátása a GDP mintegy 20 százalékát adja.
Az ipari tevékenység csökkenése számos negatív hatást vonhat maga után. Remélhetőleg a télre bejelentett újabb energiaválság nem rontja még jobban a helyzetet, hiszen rengeteg munkás és család megélhetése függ az ipari ágazatban tevékenykedő vállalatok által biztosított stabilitástól.

Hírszerkesztő