Kátai Tibor, a Börvelyi Református Egyházközség lelkipásztora ez év márciusától szolgál a közösségben. Az alábbiakban eddigi munkájáról, jövőbeni terveiről, az egyre jobban elhatalmasodó lelki, anyagi és erkölcsi válságból való kiútkeresésről kérdeztük.

— Hogyan került Börvelybe?

— A Szilágyságból származom, Alsóvalkóról, tanulmányaimat Szilágybagoson és Szilágysomlyón kezdtem, a középiskolát a zilahi Wesselényi Református Kollégiumban, a teológiát pedig a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végeztem. Feleségem, Annamária szilágycsehi származású. 2002-ben, a teológia elvégzése után Tőkés László akkori püspök a Nagybányai Egyházmegyéhez tartozó Sülelmed-Szamoscikói Református Egyházközségbe nevezett ki lelkipásztornak, ahol tizenegy évig szolgáltam. Közben két gyerekünk született: Dániel Tibor és Dávid Áron. 2012 decemberében a Börvelyi Református Egyházközség presbitériuma meghívott a megüresedett lelkészi állás betöltésére, amit 2013 márciusától foglaltam el.

— Milyennek látja Börvelyt?

— Reményekkel, tervekkel érkeztünk Börvelybe, én úgy látom, hogy a börvelyi közösség egy élő közösség, ahol pezsgő egyházi élet van. A presbitérium, nőszövetség, kórus ápolják a magyar református identitást. Lelkipásztorként elsőrendű feladatom Isten igéjének a hirdetése, a sákramentumok kiosztása, a hívek látogatása, a lelkészi feladatok ellátása, azon túl nyilván a közösségépítés és a magyar református identitás erősítése.

— Gyakran tapasztaljuk, hogy az egyre jobban mélyülő (erkölcsi) válság az egyházakra is kihat. Mit lehet tenni ennek megfékezésére?

— Az egyedüli megoldás, hogy visszatérjünk az alapokhoz. Aki Krisztusban bízik, meg nem szégyenül — olvashatjuk a Szentírásban. Hogyha belé vetjük hitünket és reménységünket, ha az értékrendszerünk a helyén van, akkor ki tudunk lábalni a válságból. Az egyháznak komoly szerepe van abban, hogy lelki segélyt nyújtson, hogy erőt adjon a kilábalás küzdelmeiben. Az egyház nem sodródhat a társadalom peremére, hanem a társadalmi élet középpontjában kell hogy legyen. Börvelyben ez így van, az egyháznak központi szerepe van, s az egyház, a többi szervezethez hasonlóan (nevezetesen: iskola, helyi tanács, polgármesteri hivatal, hagyományőrző egyesület stb.), a közösségi élet fellendítéséért, a magyar kultúra ápolásáért munkálkodik. Az egyik jelmondatom az, hogy: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” A szeretet az, ami segít a közösségépítésben.

— Ez így van, de mintha a szeretet is kezdene halványulni, kialudni az emberekben.

— Sajnos, a családokban is válság van, itt is az alapokhoz kell visszanyúlni. Ha a gyerek jó családi légkörben nő fel, egy egészséges nevelést kap, akkor sem a liberalizmus, sem a szekularizáció nem fogja magával sodorni. A jövőben nagyobb hangsúlyt szeretnék helyezni a gyerekek és fiatalok nevelésére, nyáron gyerek- és ifjúsági tábort is akarunk rendezni, de ugyanakkor a szülőket is figyelmeztetni fogom, hogy mennyire fontos most és mennyire fontos lesz a jövőben a magyar család egysége.

Elek György