Az emberi viselkedés hajtóerőiről, a célirányos viselkedés motivációs tényezőiről, a belső és külső motivációkról, a mai és a régebbi generációk viselkedési tényezői közötti különbségekről beszélgettek szakemberek és meghívottak az SZFÚ szerkesztőségében.

A beszélgetésen részt vett: Fülöp Andrea tanítónő, Máthé Gabriella tanítónő, Máthé Róbert lelkipásztor, terapeuta, Juhász Zita közgazdász, Matusinka Beáta, a Szatmári Friss Újság marketingmenedzsere, dr. Frigy Szabolcs egyetemi oktató, iskolai tanácsadó, Ary Dalma orvostanhallgató és Reszler Brigitta pszichológus. A beszélgetést moderálta: Elek György.

A beszélgetés során szó esett olyan modern nevelési módszerekről, amelyek negatív irányba befolyásolják a viselkedést. Frigy Szabolcs megjegyezte: nagyon sok országban olyan nevelési módszereket alkalmaznak, hogy nem szabad megölelni a gyereket, ez pedig működésképtelenné teszi a belső motivációt.

Máthé Róbert megerősítette, hogy Amerikában szabályozva van, hogy a gyerekkel való viszonyba ne vigyenek be túl sok érzelmet, mert azok elkényeztetik, hanem szigorúnak és konkrétnak kell lenni a gyerekkel szemben. Évtizedek óta dívik ez a modell, aztán a humanisztikus pszichológia cáfolja meg, hogy az ember az érzelmeken keresztül tudja megtartani önmagát.

Fülöp Andrea azt tapasztalja, hogy amíg leadja a tananyagot, állandóan figyelnie kell a gyerek tűrőképességét, mert ha frusztrált, ideges, feszült, dühös, nem tudja azt megfogalmazni és kimondani, hanem egyebet csinál. Ekkor meg kell állni, játszani kell, érdekeset kell mondani, mutatni, igyekezni kell a gyerekeket érintő ingereket meglépni. Nem lehet elérni azt az ingerküszöböt, amit a számítógépes játékok adnak, mert azok is nagyon komoly pszichológiára épülnek. Ha az oktatás ilyen irányba menne el, és azok a pszichológusok fejlesztenék a pszichológiát, akik a Minecraftot, akkor biztos, hogy nagy előrelépés lenne az oktatásban, akkor lehetne tudni, mi az, ami jól működik.

Ary Dalma az önmegvalósítást tartja a legfontosabbnak, a célkitűzésekre és az önismeretre alapozva. Dalma elmondta, hogy ő tipikus rossz gyerek volt, azért se csinálta azt, amit mondtak neki, mindig a saját akaratát tartotta a legfontosabbnak. Ez gyakran jól sikerült, ugyanakkor egy-egy kisebb cirkusz volt a boltban, amikor nem vették meg azt a játékot, amit kért. Ez egy húzd meg, ereszd meg játék, és mind a szülő, mind a gyerek számára fárasztó, de sok esetben eredményes. Dalma ahogy nőtt és komolyodott, ráébredt arra, hogy jobb egy kicsit visszavonulni, a háttérből figyelni, megismerni a másikat, kitapasztalni, hogy az miként reagál dolgokra. Most azt látja, hogy az ellenkező típusú gyerekek kezdenek alkalmazkodni egymáshoz. Az a fontos, hogy legyen egy kiegyensúlyozottság: legyen egy bizonyos mértékig tartó külső hatás, de maradjon meg a saját stílus és egyéniség.

Frigy Szabolcs szerint a pedagógus számára az a legnehezebb, hogy mint autoritás, tanítsa meg a gyereket az önállóságra. A gyerek abból kell majd megéljen, hogy ne fogadja el készpénznek azt, amit a világban hall. Fontos a kötődés és a bizalom, de fontos a kritikai hozzáállás is.

Máthé Gabriella azt próbálja elérni, hogy elmondja a gyerekeknek, ez az ő véleménye, ő így gondolja, mások viszont nem így gondolják. A gyereknek az a feladata, hogy eldöntse, a többféle látásmód közül melyik áll közelebb hozzá. Különbözőek vagyunk, el kell fogadnunk mások véleményét, de nem mindennel kell egyetérteni. A gyerekek egyre érettebbek, egyre több mindent megértenek az általános és a saját viselkedésükkel kapcsolatosan is. Máthé Gabriella a felülről megszabott tananyagnak egy bizonyos százalékát adja le a gyerekeknek, nem mindent tanít meg, amit meg kellene tanítania, ehelyett nagyon sokat beszélgetnek, a beszélgetések során viszont nagyon sok fontos dolgot tanít meg a gyerekeknek éppen a viselkedésről, az érzelmekről, az egymáshoz való viszonyulásokról, aminek sokkal nagyobb hasznát veszik majd a kapcsolatokban és érzelmi szinten.

Honnan jön a gyerekek érettsége? — tette fel a kérdést Elek György.

Reszler Brigitta szerint a megtapasztalásból. Túl sok az információ és az inger. Ma már a gyereknevelés nem úgy működik, mint régen, hogy leteszik a gyereket, és elvan. Sok a játék, a fény, sokkal gyerekközpontúbb világban élünk.

Fülöp Andrea hozzátette, hogy nem minden esetben van ez így. Nagyon meghatározó, hogy milyen családban él a gyerek, mit lát, mit hall, mi az, amit megtanulhat, és mi az, amiről lemarad.

Ary Dalma szerint nagyon fontos a döntéshozatalra való nevelés. Nem kell megmondani, hogy a gyerek mit válasszon, hanem több opciót kell felsorolni. Dalma az egyetemen tapasztalta, hogy vizsgákon több válaszlehetőség van felsorolva, s ezek között több helyes válasz van. A gyerek is meg kell tapasztalja, hogy mi a helyes és mi a helytelen.

Fülöp Andrea azt gondolja, hogy a kicsi gyerekeknél ez összetettebb, mert ők sérülékenyebbek, eléggé érdekesen élik meg a sikerélményt és a kudarcot. Van, aki könnyen teljesít, van, aki nagyon megdolgozik azért, hogy teljesítsen. Bizonyos helyzetekben a versenyhelyzet is nagyon motiváló tud lenni. Van olyan helyzet, amikor egy kevésbé jó képességekkel rendelkező gyermek nem fog nyerni egy versenyen, de annyit dolgozik, annyit fejlődik, és mégsem éli meg sikerélménynek, és csak később csapódik le benne, hogy mennyit dolgozott, és mégsem eredményes. Kicsi korban nagyon nehéz ezt úgy kezelni, hogy ne sérüljenek a gyerekek. Van, aki mindig előtérben van, és van, aki legtöbbször a háttérben, mert esetleg rejtett képességei vannak. Lehet, hogy odaadó, segítő munkát vállaló ember válik majd belőle, de ez nem nyilvánul meg az iskolában.

Máthé Gabriella szerint az iskolában azt kellene figyelembe venni, hogy a gyermek önmagához képest mennyit fejlődik, nem pedig a mindig jól teljesítőkhöz viszonyítani. Értékelni és minősíteni a naplóban a tananyag elsajátításának szintjéhez képest kell, ami versenyszempontból nem rossz módszer, de fejlődés szempontjából rossz mérleg.

Máthé Róbert megerősítette, hogy csak a tudást értékeli a pedagógus, holott elhangzott, hogy a motiváció és az érzelmek összekapcsolása egy nagyon fontos pont, maga a pszichológiai szakirodalom is együtt kezeli ezt a kettőt. Ahogy az észlelés és a figyelem valahol elválaszthatatlan, az érzelmek és a motiváltság is egy összetartozó pszichológiai fogalom. Az emberi viselkedésnek a legerősebb mozgatórugói az érzelmek. A mai motivációs területekről háttérbe szorul az érzelem, ennek megvannak a következményei a magán- és a közösségi életben.

Frigy Szabolcs hangsúlyozta: az érzelem a nehezebbik út. Az opcióknál az ember a legrövidebb utat választja. A gyerekeknél le kellene szorítani az opciókat. Ha a gyereket odateszik a szekrényhez, hogy válasszon ruhát, az tíz percig tart, ha pedig kettő közül kell választania, akkor egy percig.

Fülöp Andrea is a rendben látja a megoldást. A rend, amiről az iskola szól, az, hogy reggel nyolckor mindenki leül, és elkezdik a programot. Nincs olyan, hogy valaki nem szereti. Ha otthon több opció van, akkor az iskolában is az az elvárás, hogy legyen az, amit a gyerek szeretne.

Frigy Szabolcs azzal kapcsolatosan, hogy a gyerekek mennyire okosak, megjegyezte, hogy meg kellene nézni, ekkora információdömpingben mi az, ami fontos. Frigy már a túlképzett gyerekekben sem hisz.

Matusinka Beáta alig kétéves gyereket nevel, és megdöbben, amikor azt kérdezik tőle, hogy jár-e már a gyerek, és beszél-e már. Természetes, hogy mond már szavakat. Nagyon sokan már az egy-két éves gyerekektől is teljesítményeket várnak el. Furcsa tükörnek látja azt, hogy ilyen szituációk alakulnak ki ahelyett, hogy hagynák, hogy a maguk rendjén alakuljanak a dolgok. Ez is az a fajta pszichológia, amiről korábban szó esett, hogy az anyukákra is nagyon nagy nyomás nehezedik; azt gondolják, hogy attól lesznek jó anyukák, ha nagyon korán ezt meg ezt csinálják a kisgyerekükkel. Ahhoz, hogy ehhez visszaigazolást kapjanak, visszakérdezik ismerőseiket, hogy ők szoktak-e ilyeneket csinálni, az ő gyerekük már tudja-e ezt vagy azt. Ez egy örökös útkeresés a fiatal anyukáknál, ami mindenre rányomja a bélyegét. Az anyuka viselkedésére is, ahogyan megéli ezt az életszakaszt, és a gyerekre is, mert érezni fogja, hogy bizonyítania kell.

Fülöp Andrea azt tapasztalta, hogy lehet érezni azt, amikor meg kell húzni a határokat. Ahogy nő a gyerek, egyre jobban le kell fektetni a határokat, és azokat következetesen be kell tartani. A gyerek azt gondolja, hogy valamiről lemarad, ha bizonyos határok között marad.

Matusinka Beátának az a véleménye, hogy egymásra kell figyelni, és erre valahogy ráérez az anyuka és a gyerek is. Nagyon sok olyan példával is találkozunk, amikor amiatt problémáznak, hogy a kétéves gyerek miért nem jár és miért nem beszél, miért nem ül rendesen az étteremben, mit fognak szólni az ismerősök stb. Az az anyuka, aki bizonytalan, nem tudja, hogy mi a helyes, és mi a helytelen.

Juhász Zita megfigyelte, hogy a szülők igyekeznek nagyon magas IQ-val rendelkező gyerekeket nevelni, az EQ-ra viszont nem adnak.

Fülöp Andrea arra figyelt fel, hogy a mai gyerekek nagyon magas érzelmi intelligenciával rendelkeznek. Egy ilyen gyerek hamarabb észreveszi, ha valakinek szüksége van valamire, ha valaki egy érintésre vágyik. Nem apró zseniket kellene nevelni, hanem embereket — vallja a pedagógus.

Ary Dalma úgy érzi, hogy egy verseny az egész, mindenki meg akar felelni, a kérdése az, hogy kinek. „Sokan kiírják a világhálón, hogy mennyire szerelmesek, bár ez csak két emberre tartozik. Az egyetemen is folyton kérdezik, hogy hányadik témánál tartok, mert ő már a hatodiknál. Lehet, hogy én csak a harmadiknál, de alaposabban átveszem azt. Ha azt mondom, hogy a nyolcadiknál, akkor stresszel, hogy ő el van maradva.” Dalma járt táncolni, és mindig második lett a versenyeken. Ő olyan típusú ember, aki a kudarcokból erőt merít, azért is megmutatja, hogy jobb, mint mások. Ha viszont azt mondják, hogy képes megcsinálni dolgokat, akkor azért is másképp csinálja. A család azt szerette volna, ha az öccse is táncol, de ő az első kudarc után abbahagyta, viszont elkezdett mást csinálni, amiben sikereket ért el. Ez is azt igazolja, hogy a belső indíttatás sokkal erősebb, mint az erőltetett, külső hatás.