Románia származási, tranzit- és célországként is jelen van a nemzetközi emberkereskedelem térképén — jelentette ki Giorgiana Hosu, a DIICOT helyettes főügyésze az intézmény évértékelőjén.

A romániai emberkereskedelem áldozatainak egyharmada kiskorú, Románia pedig származási, tranzit- és célországként is jelen van a nemzetközi emberkereskedelem térképén — jelentette ki Giorgiana Hosu, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) helyettes főügyésze. A DIICOT évértékelő értekezletén elhangzott: az emberkereskedők főleg Szlovéniába, Csehországba, Lengyelországba, Olaszországba és Görögországba visznek román állampolgárokat, ahol rabszolgamunkára, koldulásra vagy prostitúcióra kényszerítik őket. Szervkereskedelemmel kapcsolatos esete tavaly nem volt a DIICOT-nak.

Románia a schengeni övezetbe irányuló keleti migráció útvonalán fekszik. A belépő oldalon főleg a bolgár, kilépő oldalon pedig a szinte kizárólag a magyar határon fognak el embercsempészeket. A DIICOT tapasztalatai szerint a szíriai menekültek fejenként 12 ezer és 15 ezer dollár körüli összeget fizetnek az embercsempészeknek azért, hogy Magyarországra juttassák őket.

Tavaly 16 millió euró értékű kábítószert foglaltak le a DIICOT ügyészei, és öt illegális laboratóriumot is lelepleztek, ahol 37-féle, eddig ismeretlen kábítószert találtak.

A DIICOT ideiglenes vezetője szerint Romániában általában csak a nemzeti fizetőeszközt hamisítják, a dollárt és az eurót nem, mégis — az olasz hatóságokkal együttműködve — tavaly az utóbbi évtizedek legnagyobb, 12 millió eurós hamispénz-fogását sikerült a DIICOT-nak végrehajtania.

A DIICOT korábbi vezetője, Alina Bica volt főügyész azért nem lehetett jelen a DIICOT tavalyi teljesítményét bemutató értekezleten, mert korrupció vádjával bíróság elé állították, és hónapok óta előzetes letartóztatásban van.

A DIICOT főügyészi posztjára ebben az időszakban várja a jelentkezőket a szaktárca, amely átlátható és nyílt szelekciót ígért. Robert Cazanciuc igazságügyi miniszter pénteken azt mondta: a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező ügyészek közül bárkiből lehet DIICOT-főügyész, de a jelölés előtt mindenképpen konzultálni fog Klaus Iohannis államfővel.

2013-ben a bírák és ügyészek szakmai testületének tiltakozását váltotta ki, hogy a jobboldali Traian Băsescu akkori államfő és a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök úgymond „politikai alku” tárgyává tette a vádhatóság vezetői tisztségviselőinek kinevezését. Akkor hosszas politikai csatározás után legfőbb ügyésznek a kormányfőhöz közel álló Tibriu Niţut, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) élére pedig az elnök által helyzetbe hozott Laura Codruţa Kovesit nevezték ki.