Mint mondta, az európai kisebbségvédelemmel foglalkozó legnagyobb szervezetek, például az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), 12 pontból álló javaslatcsomagot nyújtottak be az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében. Elmondta, hogy az általa elnökölt FUEN a Minority SafePack polgári kezdeményezéshez kapcsolódó javaslatokat dolgozott ki, amelyeket fel is töltöttek a konferencia honlapjára. Ezek között azt is szorgalmazzák, hogy az EU tegye kötelező érvényűvé a koppenhágai kritériumrendszert, a kisebbségvédelemre vonatkozó feltételeket is az EU-hoz csatlakozni kívánó országok vonatkozásában. Más szervezetek - tette hozzá - kisebbségi nyelvekért felelős uniós biztosi pozíció létrehozását és egy kisebbségi nyelvi charta elfogadását javasolják.
    A képviselő véleménye szerint amennyiben a konferencián érdemben megtárgyalják ezeket a javaslatokat, és belefoglalják őket a végkövetkeztetésekbe, nagyot javulna a kisebbségek helyzete az EU-ban.
    Vincze Loránt emlékeztetett: tavaly az Európai Bizottság lesöpörte asztaláról a Minority Safepack kezdeményezést, amely arra irányult, hogy felkérje az Európai Uniót a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozók védelmének javítására, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére. A brüsszeli bizottság nem kezdeményezett jogalkotást a kisebbségek védelme érdekében - amely pedig mintegy 50 millió embert érint Európában -, annak ellenére sem, hogy összegyűlt az ügy támogatáshoz szükséges egymillió aláírás.
    "Az Európai Bizottság elhibázott döntést hozott, informálisan arra hivatkozva, hogy a kezdeményezés nemzeti érzékenységeket sért. Túl kellene már lépni ezen a 19. századbeli koncepción, és ha az EU a demokrácia letéteményesének tartja magát, akkor védje úgy a jogállamiságot, hogy az őshonos kisebbségeket is kézen fogja" - jelentette ki. Hozzátette: nem lehet Európa jövőjét 50 millió kisebbségi ember bevonása nélkül elképzelni, ezek az emberek támogatják az uniót, és többet érdemelnek.
 

MTI