Lazább hangulatú, de annál komolyabb témákat érintő villásreggelin beszélgetett a szatmári magyar sajtó a szatmári magyar politikummal a 2018-as évről, melynek legfontosabb határon túli kihívása a szatmári magyarság számára is a magyarországi választások lesznek.

Kötetlenebb hangulatú — egyfajta „évindító” — sajtóbeszélgetésre hívta az írott és sugárzott magyar média újságíróit Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmárnémeti szervezetének elnöke és Magyar Lóránd képviselő — s bár a hangulat kötetlenebb volt ugyan, a felmerülő témák cseppet sem voltak könnyedek, hiszen a hétfőn aláírt autonómiamegállapodástól a magyarországi választásokon, a határátkelők zsúfoltságán, a vidéki megmaradáson át a most már Szatmárnémetiben is javában dúló utcanévháborúig sok minden terítékre került. „Dinamikus évvel nézünk szembe — elébe is, de szembe is, mert bizonyos események és reakciók nem mindig lesznek pozitívak számunkra. Elég csak a hétfőn aláírt autonómiaelképzeléseket említenem, amelyen jóformán még meg sem száradt a tinta, máris heves tiltakozást váltott ki a román pártokból, elítélik, referendumot akarnak a téma végleges »elhallgattatásáról«, miközben valószínűleg tisztességesen és realista szemmel el sem olvasták a dokumentumot. Melynek egyik pontja bennünket szatmáriakat még jobban érint, hiszen az erdélyi magyarok több mint egyharmadának otthont adó Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítását célozza. S ebben a régióban nekünk természetesen legfontosabb nyelvi jogaink érvényesítése; azt kellene megértse a többség, hogy a kétnyelvűség, az anyanyelvhasználat nem sérti az ő jogaikat, mert nem a román államnyelvisége elleni támadás, hanem egy pluszt hoz számukra is a régió fejlődésében, a turizmus fellendítésében” — fogalmazott Kereskényi, aki Szatmárnémeti polgármestereként egy újabb, de minden eddiginél nagyobb visszhanggal dúló kétnyelvű utcanévháború akaratlan szereplője is. Mint mondta, a centenáriumi év, s a mindennapi kisebb-nagyobb harcok megvívása mellett azonban 2018 legfontosabb kihívása a szatmári magyarság számára is a magyarországi választások lesznek. „Miért is fontos számunkra? Már a 2008-as évek tájékán jó volt a kapcsolat az akkor még ellenzékben lévő, Szatmár határon túli részét vezetőkkel, az évek során ez a jó kapcsolat egyre erősödött, 2014–2018 között pedig már olyan konkrét eredményeket is felmutatott, amelynek a szatmárnémeti magyar lakosság lett az élvezője — elég csak a Hám János Óvoda, a Szent Alajos Konviktus, a Hám János líceum szakoktatási szárnyának épületét említenem, melyek mind magyarországi anyagi forrásokkal valósultak meg. Na és a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a megye legnagyobb magyar tannyelvű iskolája a maga 1100 diákjával s több mint 100 pedagógusával, melynek épületrendbetételére több mint 700 millió forintot fordított a magyarországi kormány. De az oktatás mellett a közösségépítő rendezvényeket is támogatták, a civil szférát is, a Magyar Kereskedőház irodájának megnyitása pedig nagyon fontos és konkrét garancia a gazdaságélénkítő programok kivitelezésének útján. Ez a térség, a mi Szatmárunk nem tömb-magyarság, s megmaradásunkhoz szükségesek a konkrétumok — a magyar kormány pedig valóban kézzel foghatóan felelősséget vállal az országhatárokon túl élő magyarokért, és nekünk is az az érdekünk, hogy Orbán Viktor kormánya folytassa a megkezdett munkát a következőkben is. A nemzetpolitika azt jelenti: nem hagynak bennünket magunkra — a cél az itthon (meg)maradás, de fontos, hogy valaki gondol ránk, ténylegesen materializálódva is, fontos a magyarországi kormánnyal az élő, jó kapcsolat. Érthető, ha arra buzdítok mindenkit, akinek magyar állampolgársága van, regisztráljon a választásokra és éljenek szavazati jogukkal. ” — mondta, megköszönve ugyanakkor annak az 5100 szatmárnémeti lakosnak az aláírását, aki kézjegyével támogatta a Minority SafePack-et, s akik közül — ha már a székházban jártak — több mint 500-an regisztráltak is a magyarországi választásokra.

S mint azt Magyar Lóránd képviselő hangsúlyozta: a magyar kormány támogatásai még nem értek véget Szatmárnémeti oktatási intézményeiben, hiszen hamarosan a 10-es Számú Általános Iskolának lesz komplex műfüves sportpályája (kosár-, futball- és kézilabdapálya), melyet a Magyar Labdarúgó Szövetséggel közösen valósítanak meg. „Nagyon szeretnénk és remélem, a vidéki iskolákban is sikerül ezt a pályakialakítási programot folytatni, valamiképp ezzel is erősítve azt, hogy a gyermekek megmaradjanak otthon, megmaradjanak vidéken — ahol egyre rosszabb a helyzet, egyre több szülő hozza be a városba tanulni csemetéjét (és sajnos számtalan településen az elöljárók járnak „jó példával” e téren), s ezért egyre több vidéki iskola küzd a megmaradás létkérdésével” — mondta Magyar. Hozzátéve azt is: Orbán Viktor célja, hogy az erdélyi közösség s ezen belül a sokkal nagyobb gondokkal küszködő vidéki közösség jól éljen. „Tavaly nyáron a Mezőségben indítottak el egy kísérleti programot a mezőgazdasági vállalkozók megsegítésére, ahol 15 000 eurós támogatásra lehetett pályázni, s összesen 3 millió euró került kiosztásra — idén már 100 millió euró „várja” az erdélyi mezőgazdászokat, s nem kell különösebben hangsúlyoznom ez mekkora lehetőséget jelent, hiszen a vidéken, mezőgazdaságból élők eddig nem nagyon részesültek európai uniós forrásokból” — fogalmazott a vidékfejlesztési szakember.

Szabó Kinga Mária