A Meseszó Egyesület a Hagyományok Háza szakmai és anyagi támogatásával rendezi Kecskeméten a VII. Kárpát-medencei népmesemondó találkozót. A mindenki számára nyitott, ingyenes részvételű szimpózium alcíme egyben utal a koncepciójára is: A népmesén innen és túl – a népmese rokonműfajai.

A háromnapos találkozónak a Kecskeméti Katona József Múzeum Népi Iparművészeti Gyűjteménye ad otthont augusztus 14-16. között — a bőséges programkínálatból nem hiányoznak a színpadi előadások és műhelymunkák, kézműves foglalkozások, mesekaláka, a Szól a kakas már… – Reb Taub Eizik, a kállói "szent pap" emlékezete és mesés történetei, de amoldvai táncház sem a Csipkefa zenekarral

A programkínálatból három  különös érdeklődésre tarthat számot.  A Hol a világ közepe? – Népi szexualitás és élettörténetek című előadás dr. Vajda Máriának híres néprajzi tanulmánykötetére utal. Az írásra talán túlzás a „tabudöntögető” jelzőt aggatni, de a három évtizeddel korábbi kutatásban, közvélekedésben mindenképpen figyelemfelkeltő kötetként szerepelt. A szerző ugyanezt a címet adta előadásának, ami a népi szexualitás világába enged betekintést: személyes élettörténetek, folklórszövegek és kutatói tapasztalatok segítségével mutatja meg, hogyan gondolkodtak elődeink a szerelemről, a párkapcsolatokról és az intimitásról. 

Számos Kárpát-medencei mesemondó alkalomra jellemző, de e konferenciára különösen igaz a legkülönbözőbb származású, történelmű népcsoportokból érkező mesemondók találkozása. Ennek ad fórumot, hangot a Kimondott és kimondatlan történetek - Traumák és transzgenerációs emlékezet a történetmondásban című beszélgetés, amelyben Szabó Kocsis Zsuzsanna néprajzkutató vezetésével három sokat szenvedett népcsoportból való mesemondó (a bukovinai székely Fábián Éva, a nagybörzsönyi sváb származású Freml Erzsébet és a vajdasági palóc Toldi István) beszélget. Ez, a transzgenerációs megközelítés a lélektanban, a művelődéstörténetben napjainkban igen népszerű, viszont a mesemondó találkozó tematikájában igazi nóvumnak számít. 

A harmadik kiemelkedő program az Utolsó gömöri tudós pásztor című dokumentumfilm bemutatója lesz. Varga Norbert felvidéki néprajzkutató filmjének stábjából a filmrészleteket is bemutató beszélgetésen alkotótársa, Vörös Előd operatőr, s a filmben is szereplő Magyar Zoltán néprajzkutató vesz részt. A főszereplő Darmo István sajnos már nincs közöttünk, de éppen a film igazi érdeme, hogy egy kivételes pásztor-mesemondónak, adatközlőnek állíthat emléket.

A találkozó szakmai koncepcióját Dala Sára, a Hagyományok Háza Közművelődési és Tudományos Szakcsoportjának munkatársa úgy foglalta össze:  „A Meseszó Egyesület, a Hagyományok Háza szakmai és stratégiai partnerszervezete szervezi a találkozót. Ennek tükrében a konferencián a szakmaiság az alapvető szempont: ezáltal a mesemondóknak az érdeklődő közönségnek – legyen az pedagógus, könyvtáros vagy a mesék iránt érdeklődő „civil” – a néprajztudomány eredményeit is közvetítik. Lesznek élményalapú, játékos, élvezetes és szórakoztató programok, viszont minden tudományos alapon nyugszik.
Másik fontos szempont a nyitott, kísérletező szellemiség, ami a hagyományos népmeséket, a szigorúan hiteles gyűjtésből származó szövegeket összeköti az újító kedvvel. Ez konkrétan a történetmondásban, a mesék feldolgozásában, a népmesék rokonműfajaival való párosításban ölt testet. Ennek nyomán a program szerves része több történetmondó produkció, például a mese és ballada művészi koncepciójú ’házasításának’ szándéka.”

Hírszerkesztő